Magyarországon a vízgazdálkodási távlati tervek egyik fajtáját 1951 óta kerettervnek nevezik. Ezek a szöveges, táblázatos és 1: 500 000, ill. 1:100 000 méretarányú térképeket tartalmazó tervek az ország teljes területére kiterjedően ismertették a hidrológiai adottságokat, értékelték a vízgazdálkodás helyzetét és meghatározták a vízkárok elhárításának, a vízigények kielégítésének valamint a vízhasznosításnak a műszaki lehetőségeit, gazdasági feltételeit. Ez a tervfajta közel másfél évszázados távlati tervezési és vízgazdálkodás-politikai tapasztalatokra alapozva, a tervgazdálkodás kezdeti korszakában alakult ki.
A kerettervek eredeti célja lényegében különböző érdekeltségű vízgazdálkodási feladatoknak és a fejlesztés hidrológiai-műszaki lehetőségeinek egységes összefoglalása volt. A kerettervek tartalmának nagyobb része korábbi sok esetben évtizedes hidrológiai kutatási eredmények és műszaki tanulmányok színtézise volt. A Kormány vízügyi politikájának alapját képező Országos Vízgazdálkodási Kerettervek megszabták az elkövetkező évtizedek során teljesítendő feladatokat és kijelölték a nagyobb távlatban elérendő célokat is. Az egész országot felölelő tervek átfogóan mutatják be a vízgazdálkodás összes szakterületét, összefoglalva az ivó-, ipari és mezőgazdasági vízellátás, szennyvízkezelés, árvízvédelem, vízenergia hasznosítás, halgazdálkodás, rekreáció feladatköreit. Nem csak az országot érintő kihívásokat és problémákat tárgyalták, hanem egyben megvalósítási programot is adtak, feltárva a vízgazdálkodás fejlesztésének alapjait és irányait.
Magyarország vízügyi viszonyai a XIX. sz. elején (részlet az 1964-es Kerettervből)
Az Országos Vízügyi Főigazgatóságon digitális formátumban, kutatási célra történő felhasználásra elérhetővé váltak a rendszerváltás előtti évtizedek vízgazdálkodását meghatározó, eddig elkészült alábbi országos kerettervek szkennelt változata:
A dokumentumok jelentőségét növeli, hogy általuk 30 évtized vízgazdálkodása válik összehasonlíthatóvá, és elemezhetővé, amely segítséget nyújt többek között a vízügyi kutatásokhoz. A digitális állományok az OVF Adattári Osztályán keresztül érhetőek el.