Töltés
TEKINTSE MEG FŐ VÍZFOLYÁSAINK LEGFRISSEBB AKTUÁLIS VÍZÁLLÁSAIT! Kattintson a részletekre.
Nagybajcs(00:00):248cm   Komárom(00:00):256cm   Esztergom(00:00):237cm   Budapest(00:00):308cm   Paks(00:00):204cm   Baja(00:00):335cm   Duna Mohács(00:00):342cm   
Töltés
Nyomtatható verzió Küldés
2011.03.04 Integrált vízháztartási tájékoztató    2011.03.04. 11:37

Talajnedvesség

A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által meghatározott, % - ban megadott talajtelítettségi adatok alapján végeztük el.
 
2011 februárjában az átlagosnál kevesebb csapadék hatására síkvidékeken a talajok legfelső (0-20 cm) rétegének nedvességtartalma csökkent. Február végén - az egy hónappal korábbi állapothoz képest - a legnagyobb mértékű nedvességtartalom-csökkenés a Kisalföldön, valamint a Duna-Tisza köze északi és középső részén volt tapasztalható. A felsorolt területeken február végén a talaj legfelső rétegének (0-20 cm) nedvességtartalmát a 60-80 % közötti telítettségi értékek jellemezték. Ugyanebben a rétegben - a kedvezőbb csapadékellátottság hatására - a Tiszántúlon és a Dél-Alföldön februárban a nedvességtartalom csökkenése kisebb mértékű volt.
 
Síkvidékeinken a talajok 20-50 cm-es és az 50-100 cm-es mélységi régióiban, a rendelkezésre álló adatok szerint februárban számottevően nem változott a nedvességtartalom, a hónap utolsó napján - az egy hónappal korábbi állapottal gyakorlatilag megegyezően - a telített vagy az azt erősen megközelítő állapot jellemezte a talajok nedvességtartalmát.
 
Talajvíz
 
Februárban a síkvidéki területek csaknem egészén csökkent a talajvízszint. A csökkenés az érintett területek jelentős részén csak néhány cm volt, azonban a Bodrogköz északkeleti részén, a Szatmári-síkság országhatár-menti sávjában, Duna mentén egyes körzetekben 30?50 cm közötti, a Sajó alsó folyása mentén, valamint a Duna mellett a Komáromi-öblözet területén számottevő - 50-100 cm közötti - talajvízszint-csökkenés is előfordult. Nagyobb területre kiterjedő, jellemzően néhány cm-es emelkedés a Duna-Tisza közén és a Körös-Maros köze délkeleti részterületén jelentkezett.
 
Az 1971-2000. közötti időszak február havi átlagértékeihez viszonyítva a síkvidéki területeken - a Duna-Tisza köze egyes körzetei kivételével - a viszonyítási időszaknál magasabban helyezkedett el a talajvíztükör. A Tiszántúl területének csaknem egészén, illetve a Duna-Tisza köze keleti területsávjában többnyire 100?150 cm közötti - helyenként nagyobb - értékek voltak jellemzőek. A Mezőföld északi részén többnyire 75-100 cm közötti, a Dél-Mezőföld területén pedig 50 cm-nél kisebb értékek mutatkoztak. A Dráva-menti síkság területén 30 cm körüli, a Kisalföld területén pedig 30-40 cm közötti eltérés volt jellemző.
 
A Duna-Tisza közén, a Hátság területén a korábban talajvízszint-süllyedéssel jellemezhető összefüggő területrészek továbbra is önálló egységekből állnak. Az eltérés átlagértéke nagyobb részterületekre kiterjedőn a 150-200 cm-t nem haladja meg, lokálisan azonban számottevően nagyobb értékek is előfordulnak.
 
Februárban a talajvízszint a síkvidékek területi átlagában az 1971-2000. közötti időszak február havi átlagértékénél 80-85 cm-rel magasabban helyezkedett el.
Fel Fel
  1   2   3   4   5   6   7   8