Talajnedvesség
A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által meghatározott, %-ban megadott talajtelítettségi adatok alapján végeztük el.
2011 márciusában síkvidékeink területi átlagában a talajok legfelső (0-20 cm) rétegének nedvességtartalma kissé csökkent. Március végén a talaj legfelső rétegének (0-20 cm) nedvességtartalmát általában az 50-70 % közötti telítettségi értékek jellemezték. Ennél magasabb nedvességtartalom (70-90 % közötti telítettségi értékek) az átlagosnál csapadékosabb tiszántúli körzetekben fordult elő.
Síkvidékeinken a talajok 20-50 cm-es és az 50-100 cm-es mélységi régióiban, a rendelkezésre álló adatok szerint márciusban számottevően nem változott a nedvességtartalom, a hónap utolsó napján - az egy hónappal korábbi állapottal gyakorlatilag megegyezően - a telített vagy az azt erősen megközelítő állapot jellemezte a talajok nedvességtartalmát.
Talajvíz
Márciusban Magyarország síkvidéki területei meghatározó részén csökkent a talajvízszint. A csökkenés az érintett területek jelentős részén csak néhány cm volt. Kivételt képez az Alsó-Szigetköz és néhány, a felszíni vizek járása által befolyásolt észlelőkút. Nagyobb területet érintő, jellemzően néhány cm-es emelkedés a Duna-Tisza köze északi részén és déli peremvidékén, valamint a Körös-maros köze területének csaknem egészén, továbbá a Körösök vidékén jelentkezett.
Az 1971-2000. közötti időszak március havi átlagértékeihez viszonyítva a síkvidéki területek legnagyobb részén a viszonyítási időszaknál magasabban helyezkedett el a talajvíztükör. A Tiszántúl területének jelentős részén, a Duna-Tisza köze keleti peremvidékén, a Jászság déli részén jellemzően 100-150 cm közötti, kisebb körzetekben nagyobb eltérés jelentkezett. A Felső-Tisza vidék területén, a Mezőföld középső részén 75-100 cm-rel volt magasabb a tárgyhavi középérték a viszonyítási időszak átlagértékénél. Az Északi-középhegység előterének nyugati részén, a Duna-Tisza közén elsősorban a Hátság keleti térszínein és a negyedkori árterület egyes körzeteiben, illetve a Mezőföld északi és déli részén 50-75 cm különbség-érték alakult ki. 50 cm-nél kisebb eltérés mutatkozott a Dráva-menti síkság területén és a Kisalföld csaknem egészén.
A legnagyobb - 200-300 cm, illetve azt meghaladó - talajvízszint-süllyedés továbbra is a Mátra előterében, a Duna-Tisza köze északi és déli részén jelentkezett. A Felső-Szigetköz és a Mosoni-síkság területén, valamint a Duna-Tisza köze déli országhatár menti területrészén 150 cm-nél kisebb különbség-érték fordult elő.
Márciusban a talajvízszint a síkvidékek területi átlagában az 1971-2000. közötti időszak március havi átlagértékénél 70-75 cm-rel magasabban helyezkedett el.
Belvízi helyzetértékelés
2011 márciusában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 428,60 millió m3 volt, amely 20,08 millió m3-rel (5 %-kal) haladta meg az előző havi mennyiséget A március havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt.
A hónap folyamán - az ÉDUKÖVÍZIG kivételével - valamennyi KÖVÍZIG területén előfordult belvízelöntés.
Országos összesítésben márciusban a belvízelöntések maximális kiterjedése 228 823 ha volt.
Az átlagosnál enyhébb és helyenként szárazabb időjárás, valamint az elvezetések együttes hatására a belvízelöntések kiterjedése a hónap folyamán fokozatosan csökkent, április 4-én az elöntött terület mintegy 171000 ha volt.
A belvízrendszer teljes területéhez viszonyítva legnagyobb mértékű (a terület egyharmadát érintő) belvízelöntést a 24c. Délborsodi, és a 26. Felsőszászberki belvízrendszerben jegyezték fel.
A tározókban visszatartott víz mennyisége 2011 márciusában országos összesítésben az egy hónappal korábbi értékhez képest 7,39 millió m3-rel (6 %-kal) növekedett.
Nincs készültség
I. fokú készültség
Vízállások
