Talajnedvesség
A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által meghatározott, %-ban megadott talajtelítettségi adatok alapján végeztük el.
Síkvidékeinken a talajok legfelső (0-20 cm-es) rétegének nedvességtartalma szeptember végén általában az egy hónappal korábbi állapothoz képest általában lényegesen nem változott. A 0-20 cm-es talajréteg nedvességtartalmát az Alföldön a 30-40% közötti, a Kisalföldön az 50-60% körüli telítettségi értékek jellemezték. Számottevő nedvességtartalom-növekedés a Duna-Tisza köze középső részén és a Mezőföld területén mutatkozott az augusztus végi állapothoz képest, itt a telítettségi értékek 50-60% között alakultak.
A 20-50 cm közötti talajréteg nedvességtartalma szeptember mindenütt számottevően csökkent síkvidékeinken. A hónap végén a telítettségi értékek 15-25% között voltak.
Az 50-100 cm-es talajréteg nedvességtartalmát szeptemberben ugyancsak a csökkenés jellemezte. A hónap végén a jellemző telítettségi értékek 25-35% között alakultak, ennél magasabb nedvességtartalom (35-45% közötti telítettségi értékek) a Tiszántúl északkeleti peremén fordult elő.
Talajvíz
Szeptemberben eltérő mértékben, de az ország síkvidéki területei csaknem egészén csökkent a talajvízszint. Az Alföld, a Mezőföld és a Dráva-menti síkság területén jellemzően 25-50 cm közötti, kisebb területrészeken - a Harangod-Hajdúság-Nagy-Sárrét-Körösmenti-sík területsávban - 25 cm-nél kisebb, a Bácskai-sík, az Alsó-Tisza-völgy, a Nagykunság, Dél-Nyírség területén azonban 50 cm-t meghaladó, a Kisalföldön pedig 10 cm-nél kisebb süllyedés mutatkozott. A Hajdúhát és a Hortobágy határvidékén, valamint a Dél-Hajdúság területén helyenként 20 cm-t meghaladó emelkedés alakult ki.
Az 1971-2000. közötti időszak szeptember havi átlagértékeihez viszonyítva továbbra is magasabban helyezkedett el a talajvíztükör a Tiszántúl területének jelentős részén, az Északi-középhegység előterének keleti felén, a Duna-Tisza köze keleti peremvidékén és a Mezőföldön. A Hajdúság, a Hortobágy, a Nyírség, a Nagy-Sárrét, a Szolnoki-ártér területén 200 cm-nél nagyobb eltérések is mutatkoztak.
A viszonyítási időszak átlagértékénél alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör a Körös-Maros köze északkeleti részén, a Mátra előterében, a Duna-Tisza köze területének jelentős részén, a Mezőföld középső részének kisebb körzetében, a Dráva-menti síkság területének jelentős részén és a Kisalföld területén. A legnagyobb, 200-300 cm-t meghaladó eltérések továbbra is a Mátra előterében és a Duna-Tisza közén jelentkeztek.
Szeptemberben a síkvidékek területi átlagában az 1971-2000. közötti időszak szeptember havi átlagértékénél közel 10 cm-rel magasabban helyezkedett el a talajvíztükör.
Belvízi helyzetértékelés
Az alábbi belvízi helyzetértékeléssel kapcsolatban tájékoztatjuk a Tisztelt Felhasználót, hogy a KÖVÍZIG-ek forráshiányos működése miatt az értékeléshez felhasznált adatok túlnyomó része becsült, tájékoztató jellegű.
Nincs készültség
I. fokú készültség
Vízállások
