Síkvidékeinken a talajok legfelső (0-20 cm-es) rétegének nedvességtartalma január végén az egy hónappal korábbi állapothoz képest az Alföldön kissé csökkent, a 70-90% közötti telítettségi értékek voltak a jellemzők. A Kisalföldön - ahol a januári csapadékmennyiség mindenütt elérte, sokfelé meghaladta az átlagot - a 0-20 cm-es talajréteg nedvességtartalmát az egy hónappal korábbi állapotnál magasabb, 80% körüli telítettségi értékek jellemezték.
A 20-50 cm közötti talajréteg nedvességtartalma az Alföldön januárban az egy hónappal korábbi állapothoz képest alig változott (40-90% közötti telítettségi értékek), ugyanakkor a Kisalföldön mérsékelt - a hónap végén 50-70% közötti telítettségi értékekkel jellemezhető - nedvességtartalom-növekedés jelentkezett.
Síkvidékeinken az 50-100 cm-es talajréteg nedvesség-tartalmában kismértékű növekedés következett be. A hónap végén a jellemző telítettségi értékek 45-70% között alakultak.
Talajvíz
Januárban a síkvidéki területek számottevő részén kismértékű talajvízszint-emelkedés alakult ki. A Tiszántúl északkeleti részén, a Körös-Maros köze déli részén, a Jászság és a Duna-Tisza köze területének csaknem egészén, a Mezőföld, a Dráva-menti síkság területén, továbbá a Kisalföld keleti, nagyobbik felén a talajvízszint-emelkedés azonban kisebb volt 20 cm-nél. Nagyobb értékek csak elszórtan, elsősorban vízfolyások által befolyásolt körzetekben (Bodrogköz északi peremvidéke, Uszód térsége, Alsó-Szigetköz) fordultak elő. A Nyírség keleti felén, a hegylábi területeken, a Nagykunság déli részén, a Tiszazug területén, a Körösök-vidékén, a Körös-Maros köze északi részén, a Homokhátság déli részén és a Kisalföld nyugati felén talajvízszint-csökkenés mutatkozott, melynek számszerűsített értéke kevés körzetben haladta meg a 10 cm-t.
Az 1971-2000. közötti időszak január havi átlagértékeihez viszonyítva magasabban helyezkedett el a talajvíztükör Közép-Tisza vidék területének és a Tiszántúl északkeleti részének jelentős részén, a Nagy-Sárrét, a Bihari-sík és a Körös-Maros köze déli részén. A legnagyobb, 100-150 cm (helyenként 150 cm-t meghaladó) eltérés Szolnok térségében és a Hajdúhát déli részén (Balmazújváros, Debrecen körzetében) jelentkezett. Máshol jellemzően 50 cm-nél kisebb eltérések alakultak ki. A viszonyítási időszaknál számottevően (200-300 cm) alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör a Duna-Tisza köze területének csaknem egészén és a Mátra előterében. A Tiszántúlon - Felső-Tisza vidék több körzete, a Körös-Maros köze északi fele - kialakult süllyedések számszerűsített értéke egy-két körzet kivételével kisebb volt 100 cm-nél. A Mezőföld és a Tolnai-Sárköz területén, a Dráva-menti síkságon, a Kisalföld területének csaknem egészén jelentős területi különbségeket mutató csökkenés alakult ki. A Mezőföld északi részén és a Kisalföld keleti peremvidékén a 0-25 cm, a Kisalföld és a Mezőföld déli részén 25-50 cm, a Dráva-menti síkság területén és a Kisalföld nyugati-északnyugati részén 75-100 cm közötti különbség-értékek jelentkeztek.
A síkvidékek területi átlagában a talajvíztükör 2012. január hónapban az 1971-2000. közötti időszak január havi átlagértékénél ~20 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el.
Belvízi helyzetértékelés
Az alábbi belvízi helyzetértékeléssel kapcsolatban tájékoztatjuk a Tisztelt Felhasználót, hogy a VÍZIG-ek forráshiányos működése miatt az értékeléshez felhasznált adatok túlnyomó része becsült, tájékoztató jellegű.