Talajnedvesség
Síkvidékeinken a talajok legfelső (0-20 cm-es) rétegének nedvességtartalma január végén az egy hónappal korábbi állapottól alig tért el. A 0-20 cm-es talajréteg nedvességtartalmát többnyire a - telített állapotot erősen megközelítő, helyenként azt elérő - 90-100% közötti telítettségi értékek jellemezték.
A 20-50 cm közötti talajréteg nedvességtartalma januárban számottevően növekedett. Síkvidékeink túlnyomó részén ezen talajréteg nedvességtartalmát január végén a telített állapot jellemezte.
Az 50-100 cm-es talajréteg nedvesség-tartalma januárban mérsékelten növekedett. A hónap végén a jellemző telítettségi értékek 60-80% között alakultak. Ennél magasabb nedvességtartalom (80-100% közötti telítettségi értékek) a Kisalföldön a Dráva és a Tisza mentén, a Mezőföldön, valamint a Duna-Tisza köze nyugati részén volt jellemző.
Talajvíz
Januárban - kisebb körzetek kivételével - Magyarország síkvidéki területei mindegyikén emelkedett a talajvízszint. Az emelkedés jellemzően a 0-25 cm osztályközbe sorolható. Az árhullámok levonulása által befolyásolt körzetekben jelentősebb emelkedés is előfordult. A Mezőföld területén a Sárvíz völgyében jelentősebb területre kiterjedő, a Duna-Tisza köze északi és déli részén, a Bükk előterében és a Körös-Maros köze északkeleti részén kisebb, jellemzően néhány cm-es süllyedés alakult ki januárban.
Az 1971-2000. közötti időszak január havi átlagértékénél alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör a Duna-Tisza köze területének csaknem egészén, az Észak-Alföld peremvidékén, a Nagykunság északkeleti és keleti térszínein, a Körös-Maros köze északi és nyugati részén, a Mezőföld és a Dráva-menti síkság területének szinte egészén, valamint az Alsó-Szigetköz kivételével a Kisalföldön. A legnagyobb, helyenként 200-300 cm-t meghaladó eltérések továbbra is a Duna-Tisza köze észak- és délnyugati részén, a déli országhatár mellett, a Mátra és a Bükk előterében, valamint a Körösök völgyében és a Nagykunság keleti peremterületén mutatkoztak.
A viszonyítási időszaknál magasabban helyezkedett el a talajvíztükör a Hajdúhát déli részén, a Hortobágy délkeleti peremterületén, a Bihari-sík, a Nagy-Sárrét, a Dévaványai-sík területének egyes körzeteiben, továbbá a Szolnoki-ártéren, a Maros hordalékkúp jelentős részén, a Mezőföld északi peremterületén, valamint a Kisalföldön az Alsó-Szigetközben.
A síkvidékek országos területi átlaga szerint a talajvíztükör 2013. január hónapban az 1971-2000. közötti időszak január havi átlagértékénél 60-65 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el.
Belvízi helyzetértékelés
2013 januárjában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 78,83 millió m3 volt, ami 23,86 millió m3-rel (43%-kal) haladta meg az előző havi mennyiséget. A január havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt.
A hónap a kis-balatoni belvízrendszerben maximális kiterjedésben 620 ha-on fordult elő.
Nincs készültség
I. fokú készültség
Vízállások
