A bevezetőben jelzett súlypontok között önálló tételként jelenik meg a víziközmű szolgáltatás ügye. A társadalom egészét, a lakosság teljes körét érintő víziközmű szolgáltatás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás biztonságos, magas szolgáltatási színvonalon, költséghatékony módon, megfelelő szakmai és pénzügyi háttérrel rendelkező szolgáltató szervezetek útján történő biztosítása szempontjából kiemelt jelentőségűnek tekinthető a víziközmű szolgáltatás továbbfejlesztett szabályozása.

 

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv. ) megalkotása nagy lépést jelent a meglévő, illetve a Magyarország Csatlakozási Szerződés szerinti szakterületi határidős feladatok teljesítését is szolgáló, központi és EU-s pénzeszközök segítségével továbbfejlesztett, illetve megvalósuló víziközmű rendszerek szakszerű, gazdaságos és hatékony üzemeltetésének elősegítésében.

 

A közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről való gondoskodás a Vksztv. értelmében egyértelműen az állam vagy a települési önkormányzat kötelezettsége.

 

A törvényi szabályozás minden törvényi szinten kezelendő kérdést érint, ilyenek pl. a víziközművekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök, a víziközművek tulajdonjoga, a víziközművek vagyonértékelése, nyilvántartása, a víziközmű-üzemeltetési jogviszony általános szabályai, a vagyonkezelési és szerződéses kérdések, a víziközmű-szolgáltatói működési engedélyezés szabályozása, a víziközmű-szolgáltatási jogviszony, a víziközmű-szolgáltatás díjának megállapítása, a díj tartalma, szerkezete, a díjfelügyelet kérdései, stb.

 

A Vksztv. és a kapcsolódó végrehajtási jogszabályok működésével remélhetőleg olyan víziközmű szolgáltatási struktúra, díjrendszer kialakulása indult el, amely leginkább megfelel az Európai Uniós tagságú Magyarország vízgazdálkodási és településszerkezeti adottságainak, szakmai, és lakossági elvárásainak, fogyasztói igényeinek.

 

A vízellátás-csatornázás területéről bemutatott intézkedések, a hosszú távú célkitűzéseket szolgáló víziközmű szakterületi feladatok végrehajtása a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII.17.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően a három szintű vízügyi igazgatási szervezet - Belügyminisztérium, Országos Vízügyi Főigazgatóság és a 12 vízügyi igazgatóság - koordinációjában, szakmai irányítása mellett és feladatellátása révén valósulnak meg.

 

2014.