Töltés
Felhívjuk a Tiszán lévő úszóművek és úszóeszközök tulajdonosainak, valamint az érintett parthasználóknak a figyelmét, hogy a folyók felületén nagy mennyiségű és nagyméretű jégtáblák megjelenésére lehet számítani, melyek az árhullám megérkezésével folyamatosan emelkedő vízszintek mellett vonulnak le. Ezúton kérünk minden tulajdonost, hogy tulajdonának védelme érdekében gondoskodjon ezek beszedéséről vagy menedékhelyre való vontatásáról.
Nagybajcs(17:00):201cm   Komárom(17:00):220cm   Esztergom(17:00):212cm   Budapest(18:00):297cm   Paks(18:00):280cm   Baja(17:00):458cm   Duna Mohács(18:00):478cm   
Töltés
Nyomtatható verzió Küldés
Komplex vízvédelem

 

A Víz Keretirányelv (VKI) alapján felmérésre került a hazai víztestek (tavak és vízfolyások) állapota, amelyek jó ökológiai állapotát/potenciálját és jó kémiai állapotát 2015-ig szükséges elérni. A tervezett műveletek - különösen azok, amelyek a szennyezés csökkentését célozzák - e cél elérését szolgálják, kiemelten kezelve az országos jelentőségű érzékeny víztestekre (Balaton, Kis-Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó, Tisza-tó, Felső-Duna, Szigetköz hullámtéri és mentett oldali vízpótlás, Ráckevei-Soroksári Duna-ág) irányuló fejlesztéseket.
A Felső-Dunán a feladat a szigetközi területen a hullámtéri és mentett oldali vízpótlás megvalósítása, hatékony belvízmentesítés, a mellékágrendszerek rehabilitációja, a Mosoni Duna vízszint rehabilitációja és ökológiai potenciáljának javítása mellett a Lajta árvízvédelmi rendszerének és ökológiai folyosójának fejlesztése. A Ráckevei-Soroksári Duna-ág vízminőségének javítása a pontszerű és diffúz szennyezők kizárásával, a mederüledék szükséges mértékű eltávolításával, a mellék-ág rendszer rehabilitációjával valósítható meg.
 
Kiemelt beavatkozási terület a felszín alatti vizek további szennyezésének megakadályozása. Egy-egy vízbázis területén különböző, a helyi viszonyokra alakított műszaki intézkedéseket kell végrehajtani. A védelembe helyezés folyamatának ?a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről? szóló 123/1997 (VII. 18.) Korm. rendelet ad keretet, valamint a diagnosztikai fázishoz részletes módszertani útmutató áll rendelkezésre.
 
Az ivóvízbázis-védelem célja az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzése, a természetes (jó) vízminőség megőrzése az ivóvíz termelés céljára kiépített vízművek környezetében, vagy a jövőben emberi fogyasztásra szánt vízbázisok területén. A 1995-ben elindított Ivóvízbázis-védelmi Program diagnosztikai fázisa keretében vizsgálni szükséges a sérülékeny üzemelő és távlati vízbázisok állapotát, az ivóvízkészlet megfigyelésére monitoring hálózatot kell kiépíteni a vízkivételek környezetében, valamint meg kell határozni a vízbázis védelme érdekében kijelölendő védőterületet és a költséghatékony intézkedések körét. A biztonságba helyezési fázisban hosszú távon is hatékony és gazdaságos védelem kialakítását célzó beruházások történnek. Végül a biztonságban tartási fázisban a létesítmények tervszerű karbantartása és a vízbázis monitoring rendszerének üzemeltetése a feladat.
 
2007-től a VKI szerint kialakított tipológia és előzetes kockázatbecslés alapján fejlesztett háromszintű monitoring rendszer működik. A mintavételi helyek és vizsgálandó komponensek kiválasztása biztosítani fogja a vízgyűjtők állapotának értékeléséhez szükséges információkat. A monitoring rendszer megalapozza a jó ökológiai és kémiai állapot elérése érdekében szükséges intézkedési programokat, valamint ellenőrzi ezek hatékonyságát. A kialakított monitoring- hálózatot mind a felszíni mind a felszín alatti vizek tekintetében fejleszteni szükséges.
 
A felszíni vizek monitoringját elsősorban a kisebb vízgyűjtő területtel rendelkező, nem vagy nem rendszeresen figyelt víztestek esetében kell fejleszteni, illetve a tavak esetében a mennyiségi méréseket ki kell terjeszteni a felszíni víztestként nyilvántartott valamennyi tóra. A felszín alatti víztestek monitoring hálózatában a mennyiségi monitoringhoz szükséges a talajvízszintet észlelő kutak számának bővítése a felszín alatti víztől függő szárazföldi ökoszisztémák védelme érdekében, valamint az egyes kisvízfolyások mentén. A rétegvízszint és a karsztvízszint esetében a nem megfelelő térbeli eloszlás indokol fejlesztéseket, különösen a termálvizek esetében. Fejleszteni szükséges a forrásmérő hálózatot az általuk táplált kisvízfolyások megfigyelésére. A költséghatékony és minőségbiztosított üzemeltetés érdekében mind a mennyiségi, mind a minőségi állomásoknál az automatizált és legjobb elérhető technológiákat kell előtérbe helyezni.

 

Fel Fel