Töltés
TEKINTSE MEG FŐ VÍZFOLYÁSAINK LEGFRISSEBB AKTUÁLIS VÍZÁLLÁSAIT! Kattintson a részletekre.
Nagybajcs(14:00):62cm   Komárom(14:00):79cm   Esztergom(14:00):58cm   Budapest(14:00):117cm   Paks(14:00):-13cm   Baja(14:00):134cm   Duna Mohács(14:00):167cm   
Töltés
Nyomtatható verzió Küldés
A vízügyi szervezet

7. A legfontosabb stratégiai koncepcióhoz kapcsolódó jogi szabályozási feladatok

A stratégiai koncepció számos új jogszabály megalkotását és meglévő, különböző szintű jogszabályok módosítását igényli, illetve feltételezi.

Az alábbiakban azokat a legfontosabb jogalkotási feladatokat foglaljuk össze, amelyek törvényi szabályozást érintenek, s amelyek ez évi megalkotása nélkül a koncepció nem megvalósítható.

1.) A legfontosabb a stratégiai koncepcióban foglaltak megvalósítása szempontjából a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. módosítása.

Az 1995. évi LVII. tv. módosításával elérendő főbb célok a következők:

a) Rögzíteni szükséges, hogy a kizárólagos állami tulajdonú vízkészletekkel kapcsolatos tulajdonosi jogokat kezelőként a vízügyi igazgatási szervek (KÖVIZIG-ek) gyakorolják.

Indoklás:  Mivel a víz stratégiai elem és biztonságpolitikai tényező, továbbá az Alaptörvény a vízkészletek védelmét és megőrzését az alapvetések között fogalmazza meg, elengedhetetlen, hogy az állami tulajdonú vízkészletekkel kapcsolatok tulajdonosi jogköröket erős, egyértelmű jogi felhatalmazással rendelkező vagyonkezelők gyakorolják.

b) Meg kell alkotni az vízkészletjárulék (VKJ) céljának, működtetésének, felhasználásának új törvényi szabályozását.

Indoklás: Az állam, mint tulajdonos, ma nem megfelelő hatékonysággal jut hozzá a vízkészletek után őt megillető bevételekhez. A feladatot célszerű a megfelelő területi jelenléttel és az a.) pontban foglaltak megvalósulása esetén erős jogszabályi felhatalmazással rendelkező vagyonkezelőhöz (KÖVIZIG-ek) telepíteni. A hatékonyan működtetett VKJ-rendszer megoldás lehet a vízgazdálkodás állami feladatainak fenntartható finanszírozását illetően is.

c) Erre vonatkozó koncepcionális döntés esetén meg kell teremteni a Vízpénztár törvényi alapjait.

Megjegyzés:    Véleményem szerint a Vízpénztár intézménye egyelőre csak ötlet szinten szerepel a stratégiai koncepcióban. Kérdés, hogy hogyan képzeljük el a működtetését és milyen bevételei lennének a VKJ-n kívül? Mivel egyértelmű, hogy az NGM semmilyen új, a költségvetést befolyásoló konstrukciót nem támogat, ha nem lenne a Vízpénztárnak a VKJ mellett más érdemi bevétele, lehet hogy taktikusabb a meglévő VKJ-rendszer hatékonyabbá tételéről beszélni, mint Vízpénztárról.

d) A tv. Gazdálkodás a vízkészletekkel c. V. fejezetében meg kell teremteni az egységes, integrált vízkészletgazdálkodás törvényi alapjait, létre kell hozni az egységes monitoring hálózatot és vízgazdálkodási nyilvántartást.

Indoklás: Nem folytatható hatékony vízkészletgazdálkodás a mennyiségi és minőségi szempontok és monitoring szervezetileg elkülönült kezelésével. Az integrált vízkészletgazdálkodás feltételeit a vízkészletek kezelőinél célszerű megteremteni.

e) A tv. hatósági jogkör gyakorlásáról szóló VIII. fejezetében az állami vízkészletek vagyonkezelői feladatait ellátó vízügyi igazgatási szervek (KÖVIZIG-ek) részére minden, a vízkészleteket érintő államigazgatási eljárásban ügyféli jogállást kell biztosítani a tv. erejénél fogva.

Indoklás: A Ket. kimondja, hogy az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában részt nem vevő szervet, ha az ügy a feladatkörét érinti. Mivel tv. vagy Korm. rendelet automatikus ügyféli jogállást biztosíthat, így lehet gondoskodni arról, hogy az állami vízkészletek vagyonkezelői megkerülhetetlenek legyenek minden, vízkészletet érintő hatósági eljárásban.

Megjegyzés:    Ki kell venni a koncepcióból a hatósági eljárás jogi és szakvéleményezési részei szétválasztására vonatkozó javaslatot, mert az ellentétes a kezelői illetve ügyféli jogállás biztosítására irányuló törekvéssel. Az ügyfél, illetve a vagyonkezelő a Ket. szerint nem vehet részt az ügy intézésében! Egyszerre nem megy mindkettő!

f) A tv. vízkárelhárítással foglalkozó VI. fejezetében meg kell teremteni a katasztrófavédelmi szabályozással kapcsolatos összhangot (ár- és belvízvédekezés országos irányítása), meg kell teremteni az állami szerepvállalás növelésének jogszabályi alapjait (ár- és belvízvédelmi biztos). Emellett a vízkészleteket kezelő szervezetek bázisán újra kell szabályozni a vízminőségi kárelhárítást.

g) Meg kell határozni az állam szerepét, feladatait az ökológiai vízigények biztosításában.

h)Törvényben szükséges definiálni az éghajlatváltozásnak a vízgazdálkodással való kapcsolatát.

2) A víziközművekre és a víziközmű szolgáltatásra vonatkozó törvényi szabályozás (ún. víziközmű törvény) megalkotása.

Indoklás: Az Alaptörvény XX. cikke szerint Magyarország az egészséges ivóvízhez való hozzáférés biztosítását a testi és lelki egészséghez fűződő alapjog részének tekinti. Az ezzel kapcsolatos kérdéseket célszerű külön törvényben szabályozni. A tv. választ kell adjon a tulajdonjogot érintő kérdésekre, meg kell teremtse a szolgáltatással kapcsolatos szakmai és árhatósági  felügyelet, illetve a fogyasztói érdekvédelem törvényi alapjait. Jogi eszközökkel is ösztönözni kell az üzemeltető szervezetek integrációját.

3) Éghajlatvédelmi kerettörvény megalkotása

Megjegyzés:    Túlmutat a vízgazdálkodáson, de a vízgazdálkodási stratégia szempontjából is fontos lenne.

4) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben megfogalmazott feladatok végrehajtásának felelőseit kijelölő, a finanszírozásról is rendelkező jogszabály megalkotása.

Megjegyzés: Korm. rend. szintjén célszerű.

5) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. módosítása. A módosítás legfontosabb céljai:

a) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv.-el való összhang megteremtése az egységes vízkészletgazdálkodás és az egységes vízgazdálkodási monitoring és nyilvántartás vonatkozásában.

b) Törvényi garancia teremtése arra vonatkozóan, hogy a környezetvédelmi hatósági eljárásokban is biztosított legyen a VGT szempontjainak érvényesítése. A környezeti vizsgálati eljárásokba is be kell épüljön a VGT-ben megfogalmazott célkitűzésekre gyakorolt hatások vizsgálata.

Fel Fel
  1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13   14   15   16   17   18