Az új Alkotmányban az alapvetések között rögzítésre került, hogy a "vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége". Ebből következően a víz nemzeti vagyon, annak megőrzése megköveteli a vízzel, vízkészlettel való gazdálkodást. Ez csak akkor lehet eredményes, ha vízkincsnek felelős kezelője van (vízügy), aki meghatározza a nemzeti vagyon használatának alapelveit, beszedi a használatért fizetendő díjakat beszedi, és azt a készletek mennyiségi és minőségi megőrzése érdekében használja fel.
Jelenlegi koncepció minden elemében tükrözni kívánja azt a vízügyi szolgálati alapfelfogást, miszerint, a szolgálatnak önállóan értelmezhető vízgazdálkodási érdeke nincs. A vízügy a társadalom igényeinek kielégítéséhez szükséges vízgazdálkodási feltétel rendszert teremti meg, és kötelezően fel kell hívnia a figyelmet a különböző beavatkozások előnyeire és hátrányaira. Ezek valósulnak meg az integrált és társadalmasított tervezési módszertan alkalmazásával a vízügyi tervezésben. Itt kell említést tenni arról is, hogy bár a koncepció alapját az NVSK 2020 jelenti, a vízgazdálkodás koncepciójának elemei figyelemmel vannak, és hangsúlybeli kiemelésekkel nyomatékosítják a Széll Kálmán tervben, vagy az Új Széchényi Tervben megfogalmazott társadalmi, gazdasági célkitűzéseket.
Az anyag készítésekor, a feladatok és eszközök megfogalmazásánál sok alapozó tanulmányt vettünk figyelembe. Alapvető forrásmunkának mégis "Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok" (MTA Somlyódy 2011) című anyagot tekintettük. Az akadémia gondozásában legutóbb 2002-ben készült olyan anyag, amelyik átfogóan elemezte a vízgazdálkodás helyzetét és feladatait és most ez a munka annak szinte folytatásaként, szakterületenként SWOT analízis felhasználásával nem csupán helyzetelemzésre, hanem javaslattételre is vállalkozik.
A létrehozandó új vízgazdálkodás elválaszthatatlan a terület és tájhasználati rendszerektől, amelyeknek a helyi közösségeknek az erőforrásokkal való tudatos és felelős gazdálkodására kell épülnie, és amelyek kialakítását a központi kormányzatnak koordinációval, mentorálassal, szakmai és anyagi támogatással a hazai vízgazdálkodási adottságokra is figyelemmel kell segítenie.
Ahhoz, hogy megfelelő intézkedéseket hozzunk és ehhez hatékony forrásfelhasználás járulhasson rendkívül fontos a megfelelő előkészítési szintek dokumentumainak elkészítése. (Koncepció-Politika-Stratégia- Program). Az egymásra épülő döntések csak ekkor biztosíthatják, hogy valamennyi területen megfeleljünk az EU és különösen a hazai elvárásoknak (költséghatékonyság elve, költségmegtérülés elve, arányosság elve, elővigyázatosság elve, stb.).
A koncepció kidolgozása számos politikai, gazdasági és társadalmi döntést igényel, aminek meghozatalához kíván hozzájárulni ez az anyag. Az előkészítést és az egyes szintek lezárását úgy kell elvégezni, hogy mindenki számára világos legyen a jövőkép és az ehhez vezető út! Csak ez alapján jelölhetők ki ugyanis, a feladat- felelősség-finanszírozás pillérek egymásnak megfelelő feltételei és dolgozhatók ki az ezeknek megfelelő szabályozási rendszerek.
Az elmúlt 20 év tapasztalata, hogy a feladatok meghatározásánál és azok megoldásának szervezésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a víz, mint a földi élet nélkülözhetetlen alkotó eleme és feltétele három meghatározó sajátossággal rendelkezik:
A víznek e három tulajdonsága a vizek helyes kormányzása esetén (vízkormányzás alatt értve a vizek természetes rezsimjébe történő műszaki beavatkozás és a vízügyi igazgatás teljes körét) nem parciális érdekeket szolgál, hanem szerves egészet alkot, és együtt teremti meg a köznapi értelemben vett vízgazdálkodást.
Szembe kell nézni azzal is, hogy a vízgazdálkodási feladatok szükségességének megítélésekor nem a hétköznapi munkavégzés tartalmát, hasznosságát, indokoltságát mérlegelve alakul ki vélemény a szolgálat hasznosságáról. Azt kell megállapítanunk, hogy minden felvilágosító munka ellenére is még mindig uralkodó hiedelem, hogy a víz, időben, minőségben és mennyiségben jórészt a természet ajándéka és elsősorban, valamiféle össztársadalmi figyelemmel, és nem egy professzionálisan felkészült szakmai szervezet munkájának eredményeként áll rendelkezésre a szükséglet szerinti víz. Ennek megfelelően még azt is sokan hihetik, hogy ha vigyázunk rá, ingyen adja a természet. A vízügyi szolgálat szükségességét csak problémák idején ismeri fel a lakosság és ezért azonosítja is a kárelhárítás illetve a katasztrófa védelem feladataival.
A 2010-évi események tükrében különösen nyilvánvaló, hogy az árvizek és belvizek elleni küzdelemben, célirányos fejlesztésekre fokozott fenntartásra és hozzáértő szakmai igazgatásra van szükség, ami csak jól szervezett és szakmailag képzett vízgazdálkodási dolgozókkal teljesíthető.
Világjelenség ugyanakkor, hogy az édesvíz készletek elszennyeződnek, a globális éghajlatváltozás fenyegető jelenségének következtében csökkennek, ami a vízkészletekkel való helyes, vagyis szakszerű gazdálkodás miatt követeli meg a szervezett és szakmailag stabil, egységes vízgazdálkodást.
Ráadásul Magyarország sajátos földrajzi és éghajlati adottsága, valamint országhatárokkal osztott vízgyűjtőn való elhelyezkedése, fokozott állami jelenlétet és beavatkozást, illetve koordinációt kíván, és ez ugyancsak abba az irányba mutat, hogy rendezett vízkormányzási körülményeket kell teremtenünk.
Összegzésképpen azonban azt mondhatjuk, hogy még a problémák időben történő azonosításával és az ennek megfelelően kitűzött helyes célkitűzéseket sem érhetjük el professzionálisan kialakított szervezet nélkül. Ezt a tételt a 2002-ben Japánban tartott víz világfórum állásfoglalása is alátámasztja, miszerint: "Földünk vízállapota, mint az élet alapfeltétele politikai akaraton bölcs kormányzáson, a szükséges anyagiakon és alapvetően az ezeket keretbe foglaló intézményrendszeren múlik."
A koncepciót helyzetelemzéssel kezdjük, rövid probléma térképpel a célok megfogalmazásával alapozzuk meg, majd a célok elérését biztosító intézményi és eszközrendszerre teszünk javaslatot külön fejezetben tárgyalva a szervezeti és gazdasági reformok szükségességét.
Az intézkedések széles halmazát fontossági elemek kiemelésével három idősávban képzeljük megvalósítani. Az első idősáv rövid távú teendők (-2012) alapvetően azokat az elemeket tartalmazza, melyek a stratégia végrehajtásához szükséges alapfeltételek megteremtését jelentik. A második idősáv közép távú teendők (-2014) a kialakuló új szervezet megerősítésének feladatait, az EU új pénzügyi tervezési ciklusának előkészítő munkáit és a jelenlegi kormányzási időszak végéig betervezett feladatokat tartalmazza. A harmadik időszak hosszú távú teendők (-2020) az EU pénzügyi tervéhez igazodva tartalmazza a stratégia kiteljesedéséhez szükséges feladatokat.
Nincs készültség
I. fokú készültség
Vízállások
