Töltés
TEKINTSE MEG FŐ VÍZFOLYÁSAINK LEGFRISSEBB AKTUÁLIS VÍZÁLLÁSAIT! Kattintson a részletekre.
Nagybajcs(14:00):62cm   Komárom(14:00):79cm   Esztergom(14:00):58cm   Budapest(14:00):117cm   Paks(14:00):-13cm   Baja(14:00):134cm   Duna Mohács(14:00):167cm   
Töltés
Nyomtatható verzió Küldés
A vízügyi szervezet

4. Célmeghatározás

A dokumentum célja, hogy összehangolt vízgazdálkodási alapelveket fogalmazzon meg és érvényesítsen a kapcsolódó stratégiai anyagokban, állami programokban és jogszabályokban. Alkalmazásuk eredményeképpen az érintett területeken a tájak természetes adottságaihoz, domborzatához a jelenleginél jobban igazodó, kevesebb nem-megújuló energiaforrás felhasználásával üzemeltethető vízgazdálkodási és területhasználati rendszerek jöjjenek létre; melyekkel az érintett térségekben a biodiverzitás növelhető; létrehozhatók a helyi termelés- feldolgozás-fogyasztás rendszerei; ezáltal pedig javítják a térségi önellátás és megélhetés feltételeit valamint az életminőséget.

E feladatnak a teljesítéséhez alapvető célként kell megfogalmazni a vízkészletekkel való gazdálkodás eljárási, műszaki és gazdasági hátterének kidolgozását.

Annak az eljárási rendnek, miszerint, biztosítani kell a vízkészletek teljes körére az állam tulajdonosi jogait, majd el kell érni, hogy a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, mint a vizek kijelölt kezelője, ügyfélként a hatósági eljárásokban hatékonyan tudja képviselni a magyar államot, további feltételei vannak. Ki kell dolgozni a vízkészlet-gazdálkodás teljes műszaki, jogi és gazdasági hátterét. A szervezetrendszer átvilágításával egy időben kiemelt jelentőséggel kell kezelni a monitoring tevékenységhez kapcsolódó információs rendszer fejlesztését és karbantartását is. A mennyiségi és minőségi monitoring rendszer egyben kezelése adhat esélyt a vízkészletek egységes értékelési rendszerének létrehozására, az integrált vízkészlet-gazdálkodás hiányának pótlására.

A vízgazdálkodási szakma művelőinek 20 éve szakmai hitvallása, hogy önállóan értelmezhető vízgazdálkodási érdek nem létezik. A vízgazdálkodási beavatkozásokat mindig a társadalom által megfogalmazott igények határozzák meg, amit a vízgazdálkodás szakembereihez (a szakma felé) a különböző vízgazdálkodási beavatkozásokban érdekelt célcsoportok közvetítik. Ebből az is következik, hogy nem a vízgazdálkodásnak kell kiválasztania a megvalósításra alkalmas változatokat, hanem az érdekelteknek egymás között kell lefolytatniuk azt a vitát, aminek alapján egymást meggyőzve konszenzus alapján megrendelésként a vízgazdálkodás felé fogalmazzák meg beavatkozási igényüket.

Ugyanakkor össztársadalmi szinten kell láttatni a hosszabb távú hatásokat és következményeket, segítve ezzel az érintettek körének helyes meghatározását, és a vissza nem fordítható folyamatok elkerülését.

Ennek megfelelően fel kell figyelni arra, hogy mekkora húzóágazattá válik már napjainkban a vízgazdálkodás és a hozzá kapcsolódó vízi környezetvédelem beruházói és szolgáltatói szempontból, amely komoly munkahelyteremtő hatású.

Ebben a konszenzust kereső folyamatban a vízügyi szakma egyrészről a moderátor szerepét vállalja magára, amikor is bemutatja az egyik vagy másik beavatkozás előnyét illetve hátrányát. Másrészről segíti az érdekeltek érdek felismerését azzal, hogy úgynevezett lehetőség-tervek készítésével feltárja és bemutatja, hogy milyen lehetőségeket kínál a gazdaság, a természetvédelem, vagy életvitel fejlesztésében a vízgazdálkodás, illetve milyen fenyegető veszélyek ellen milyen beavatkozásokkal kellene védekezni és hogyan.

A vízgazdálkodás legújabb kori fejlesztési irányait a VKI megvalósítására előírt Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben, az Új Széchényi Tervben, a Széll Kálmán Tervben, a Duna Stratégiában, illetve a "Nemzeti Vidékfejlesztés stratégiai koncepció 2020" (VM 2011) megfogalmazottak foglalják keretbe a következő pontokban megfogalmazottak szerint.

4.1. Kapcsolódás az Új Széchenyi Tervhez

Magyarország megújulásához az élet minden területén, így a hazai vízkormányzás (vízgazdálkodás) területén is változtatnunk kell, új lehetőségeket kell bemutatnunk. A vízgazdálkodás stratégiájának (vízkormányzási koncepciójának) minden eleméről elmondható, hogy alapjaiban támogatja és segíti "a talpra állás, megújulás és felemelkedés, fejlesztés politikai programját".
Az Új Széchenyi Terv hét programjának szinte mindegyike valamilyen formában támaszkodik a vízgazdálkodásra, ezért a vízkormányzási stratégia, és annak megvalósítása különböző mértékben és megközelítésben, de, megalapozza és segíti az USZT-ben lévő programokat. Talán elég itt utalnunk a:

  • Gyógyító Magyarország Program gyógyvíz és termálvíz kincsének fenntartható kezelésére és megőrzésére,
  • felszín alatti vizeink használatánál, a Zöldgazdaság-fejlesztési Program természet és vízvédelmi aspektusaira, alternatív és megújuló energia kérdéseire, vagy
  • a kerékpár turizmus elősegítésére árvízvédelmi gátrendszerünkön kiépített kerékpárútjainkon (TDM szemlélet),
  • az otthonteremtési program azon alapvetéseire, hogy az új otthonok ne vízjárta, víz veszélyeztetett helyeken épüljenek, ezek kijelölése vegye figyelembe a vízgazdálkodási lehetőségeket és feltételeket.

Ugyanakkor a meglévő otthonok ár- és belvízvédelmi kockázatának csökkentése is része az új vízkormányzási koncepciónak, hiszen nagy súlyt kap a következő időszak feladataiban az Árvízi veszély és kockázati térképezés, illetve a nagyvízi meder kezelési terveinek elkészítése.
A 6. Foglalkoztatási Program és a koncepció összefüggéseit a Széll Kálmán tervvel való kapcsolódásoknál villantjuk fel. A 7. Közlekedés-fejlesztési Program pedig az olcsó hatékony és környezetbarát vizi közlekedés infrastruktúrájának, vagyis víziút-hálózatának megteremtésével van kapcsolatban.
Talán a fenti sorok kellő tömörséggel, ugyanakkor elégséges mértékben mutatják be az összefüggéseket, egymásra utaltságot és szinergiákat az ÚSZT és a koncepció között.

4.2. Kapcsolódás a Széll Kálmán Tervhez

A vízgazdálkodásban dolgozó állami, önkormányzati és civil szféra a nemzeti összefogás keretében, az adósság elleni küzdelemben a Szél Kálmán Tervet első sorban a közfoglalkoztatottság növelésével tudja támogatni, de a stratégia megvalósításának egyéb, további jelentős szinergikus hatásai is vannak.
A Széll Kálmán Terv 2. fejezetében szól az adósságról és a munkáról. A megoldások között első helyen a közmunka program indítását emeli ki. A vízügyi szakterületen a közfoglalkoztatottak elsősorban az ár- és belvízvédelmi létesítmények fenntartási munkáiban vehetnek részt, vagyis:

  • árvízvédelmi töltések és tartozékok karbantartási munkái, kézi kaszálás
  • belvízcsatornák kaszálása, bozót és cserje irtása, kézi iszaptalanítása
  • átereszek tisztítása, burkolt szakaszok karbantartása, vízkormányzó művek, zsilipek festése, karbantartása, burkolatok helyreállítása
  • szivattyútelepek külső karbantartási munkálatai, felépítmények és tartozékok karbantartása
  • vízmérő és vízrajzi észlelő állomások karbantartása, festése, burkolatok javítása

ad közmunkára alkalmat, széles teret.

Fentieken túl kidolgozott módszerek és eljárások vannak arra is, hogy a közfoglalkoztatottak közül a legalkalmasabbakat oktatásban részesítve visszavezessük a munka világába, ezzel is akadályozva az államadósság újratermelődését. Közvetve ezzel a Terv 5. fejezetében leírtakat is megtámogatjuk, vagyis oktatási rendszerünket a munkaerő piac számára hasznos területen bővítjük.

Európa Uniós Projekt tervezeteink a magyar kis- és középvállalkozásainknak nyújthatnak feladatokat, elsősorban a mélyépítési szakterületen, illetve az előkészítés fázisában a szaktervezőknek, hidrológusoknak, geodétáknak, talajmechanikusoknak, talajtanosoknak. A pályázatok kiírásánál és elbírálásánál a Széll Kálmán Terv 7. fejezetében leírtak figyelembevételével segíthetjük elő, a nemzeti újjászületés és együttműködés programját.
A Széll Kálmán terv 9. fejezete az Állam és az adósság kérdéseit tárja fel, az adósság kezelés szempontjából. A stratégiában később vázolt "vízpénztár" bevezetése ésszerűsíti az állam újraelosztó tevékenységét, a forrás arra fordítódik, amire beszedésre került, csökkenti a bürokráciát, gyorsítja a folyamatokat, okszerű vízgazdálkodást eredményez.

4.3. A Duna stratégia figyelembevétele

Az európai vízgazdálkodás területén meghatározó szerepe lesz a Magyar Kormány által kezdeményezett és a magyar elnökség alatt elfogadtatott Duna Stratégiának. Ebben a programban a magyar kormány továbbra is vezető szerepet kell, hogy vállaljon. Különösen két stratégiai fejezet végrehajtása jelent komoly vízgazdálkodási feladatot, hiszen ezek magyar vezetés mellett kell, hogy megvalósuljanak:

  • a vizek minőségének helyreállítása, védelme (4)
  • környezeti kockázatok kezelése (5)

E fejezetek kidolgozásának magyar vezetése lehetőséget ad a Magyarország számára olyannyira fontos vízgyűjtő szemlélet mintaértékű megvalósítására, amivel a kiszolgáltatottságunk eredményesen csökkenthető lenne.

4.4. A Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiai Koncepció 2020 része

Az anyag az alábbi fejezetekben fogalmazza meg a vízgazdálkodás kapcsolódó feladatait:

  • árvízvédelmi program,
  • vízkészlet és vízminőség védelmi program,
  • területi vízgazdálkodási program,
  • ivóvíz program,
  • szennyvíz program,
  • települési vízgazdálkodási program,

és több más fejezetben megfogalmazott célkitűzések sem valósíthatóak meg a vízgazdálkodásra való kitekintés nélkül,

  • ártéri tájgazdálkodási program,
  • földhasználati szerkezetátalakítási tájgazdálkodási program,
  • ökológiai gazdálkodási program,
  • Kert Magyarországi kertészeti program,
  • halászati program,
  • gyepre alapozott őshonos állattartási program.

Jelen koncepció fejezeteiben a vázolt tervekben, programokban megjelenő igények kielégítésének szakmai és eszköz feltételeit, feladatait fogalmazzuk meg. Ismét hangsúlyozzuk, (még a vízügyi szakma felé is), hogy a vízgazdálkodásnak nincs önállóan értelmezhető érdeke. A fenntarthatóság mindenkori szem előtt tartásával azonban szükséges, sőt kötelező, szakmai alapon megfogalmazott korlátokat, tilalomfákat jelezni és a lehetőség terveket bemutatni. Ezért fontos a megfelelő szakmai, intézményi és finanszírozási keretek, és a szabályozási háttér pontos rögzítése és társadalmi- politikai-gazdasági közmegegyezés az elfogadásban.
A vidékfejlesztési stratégia táblázatosan foglalja össze a megvalósítás programjait. A programok egy része alapvetően feltételezi az egymásra épültséget ezeket emeltük ki a 2. számú mellékletben.

Fel Fel
  1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13   14   15   16   17   18