Töltés
TEKINTSE MEG FŐ VÍZFOLYÁSAINK LEGFRISSEBB AKTUÁLIS VÍZÁLLÁSAIT! Kattintson a részletekre.
Nagybajcs(13:00):65cm   Komárom(13:00):78cm   Esztergom(13:00):57cm   Budapest(13:00):117cm   Paks(13:00):-12cm   Baja(13:00):133cm   Duna Mohács(13:00):167cm   
Töltés
Nyomtatható verzió Küldés
A vízügyi szervezet

4.5. Átfogó intézkedések

4.5.1. Nemzetközi kapcsolatok

Magyarország vízgazdálkodási problémáinak jelentős részét csak aktív "atárvízi" együttműködéssel tudja hatékonyan megoldani. A határvízi Bizottságok működése működtetése nem csak vízgazdálkodási, hanem külügyi kérdés is. A határvízi bizottságok munkája része külpolitikánknak, mivel tevékenysége visszahat az országok egyéb kapcsolataira is.
A vízkészlet-gazdálkodásnak, a területi vízgazdálkodásnak és a vízkárelhárításnak egyaránt vannak olyan területei, melyek hatékony kezelése hazánk határain túl, vagy csak szomszédjainkkal közösen oldhatók meg. Példaként említhető a PET palack szennyezés (Ukrajna), a belvizek terelése a határszakaszok mentén (Románia), a Tisza árvizeinek hatékony kivezetése (Szerbia), az árvízveszélyes jégtorlaszok jégtörése (Szerbia-Horvátország), a Dráva szabályozása (Horvátország),) határokon túlnyúló kisvízfolyások kezelése (Szlovénia), Rába habzás problémája, Fertő-tó közös üzemeltetése (Ausztria), szlovákiai tározók kezelése magyarországi árvizek idején, dunai hajóútkitűzés (Szlovákia).

Az Európai Unió keretirányelvei két területen jelentős feladattöbblettel terhelik meg a határvízi bizottságokat: a vízgyűjtő-gazdálkodási és az árvízi kockázatkezelési tervek elkészítésével és végrehajtásával. Ennek sikeres végrehajtása jelentős költségmegtakarítást jelenthet az országok számára, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy minden ország próbálja integrálni nemzeti érdekeit a végrehajtási folyamatokba.

Ki kell emelni még az magyar-ukrán határvízi relációt. Itt rendkívül intenzív tárgyalásokra van szükség egy nem EU tagállammal. Az Ukrán árvízvédelmi fejlesztések miatt Magyarország kedvezőtlenebb, kiszolgáltatottabb helyzetbe került. Ez nem csak a magyarországi védelmi struktúra újragondolását teszi szükségessé, hanem adott esetben hatékony ukrán területi beavatkozásokat is az Ukrajnában már működő előrejelző rendszerek üzemeltetése mellett.
A határvízi együttműködésekkel kapcsolatban az alábbi általánosító megjegyzéseket tesszük:

  1. Sok esetben a bizottsági munka elaprózódik a sok albizottság között, illetve összefüggéseikben a bizottságok szerkezete nem igazodik az új elvárásokhoz (vízgyűjtő-gazdálkodási és az árvízi kockázatkezelési tervek végrehajtása) A kiemelt végrehajtási feladatokat (pl. vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés) nem hatékony önálló bizottságban tárgyalni, azt a helyszínt ismerő területi albizottságoknak kell egyeztetni.
    Javasoljuk a határvíz bizottságok munkájának korszerűsítését, hatékonyságának növelését, elsősorban területi alapokon (területi albizottságok) történő működését.
  1. A határvízi bizottságok munkája nem szakítható meg pénzügyi okokból. A vízgazdálkodás önmagában is igényli a folyamatos kapcsolattartást (pl. közös vízrajzi mérések, hajóútkitűzés, árvizek kiértékelése, közös intézkedési tervei). Ez a feladatellátás hiánya mellett nemzetközi problémákhoz vezet (hajóútkitűzés szüneteltetése).
    A hatékony határvízi bizottságok folyamatos munkáját biztosítani kell.
  1. Az elmúlt 20 évben létrejött új országokkal nincs még határvízi megállapodásunk, hanem a korábbi államszervezetre vonatkozó egyezmények élnek tovább. Ezek a megállapodások sok esetben nem tükrözik vissza a két ország közös céljait, vízgazdálkodási szerkezetét, működését.
    Fel kell gyorsítani az újonnan keletkezett államokkal a hiányzó határvízi egyezmények megkötését (Szerbia, Szlovákia)

4.5.2. Vízgazdálkodási fejlesztések

Az állami források a költségvetés vízgazdálkodási létesítmények (árvízvédelem, síkvidéki, és dombvidéki vízrendezés, térségi vízszétosztás, folyó gazdálkodás, tó szabályozás stb.) fejlesztésének célra fordítható keretei teljesen lenullázódtak. A vízgazdálkodással kapcsolatos fejlesztések egyre inkább EU támogatású (projektfinanszírozás) keretek felhasználásából történnek. Az EU támogatású fejlesztések elsősorban a KEOP illetve ROP programok keretében, valamint a határon átnyúló feladatokra rendelkezésre álló egyéb EU támogatású programokból valósulnak meg.
Az eltelt időszak a pályázatok és pályázati pénzek felhasználási rendjét illetően is számos tanulsággal szolgált, ezek legfontosabbjait, az alábbiakban foglaljuk össze:

  1. A pályázható projektek rendkívül lehatárolt szakmai területre korlátozottak, így a vízgazdálkodás lényegét érintő komplexitás nem érvényesülhet.

    Példaként említjük a Homok hátsági projekt ellehetetlenülését, a VTT projektek megvalósításával kapcsolatosan növekvő lakossági elégedetlenséget, vagy a Kis-Balaton projekt elhúzódását.

    Javasoljuk az új tervezési időszak projektjeinek komplex beavatkozásként történő kiírását.

    Ezt a javaslatot annak mentén is indokoltnak tartjuk érvényesíteni, hogy esetenként a megvalósítás kedvezményezettje nem csak a projekt benyújtója, hanem a komplex érvényesítése, de a megvalósítás célhoz kötöttsége miatt más is lehet, amire hasonló konstrukció pld. az RSD projekt kapcsán kialakult.

    Egyes projektek esetében tehát javasoljuk azt is lehetővé tenni, hogy a tervezés komplex legyen a kivitelezés pedig érdekelthez illetve tulajdonoshoz kötött.

     
  2. Felül kell vizsgálni azt a jogi környezetet, amiben a megvalósult létesítmények kezelésbe adása megoldhatatlan feladat elé állítja a kedvezményezettet

    Itt példaként csak a Cigándi-tározó kezelésbe adásának elhúzódó és ellehetetlenülő eljárási folyamatát említjük.

    Javasoljuk a jogszabályok célirányos módosítását, illetve azt, hogy a kedvezményezett lehetőleg a majdani üzemeltető legyen.

     
  3. Mindenképpen felül kell bírálni azt a jelenlegi gyakorlatot, amely szerint az állam kizárólagos felelősségi körébe tartozó fejlesztések egy része a régiók döntési felelősségébe tartoznak.

    Ilyen fejlesztések például a sík és dombvidéki vízrendezési fejlesztések, amelyek területén a helyi igazgatóságok lobby ereje határozza meg elsősorban, hogy mely fejlesztések indulnak. Ilyenek a térségi víz-szétosztó létesítmények fejlesztésére irányuló projektek, amelyekből ebben a tervezési időszakban, csak a Homok hátsági beruházások egy kis része kapott támogatást. Az ilyen konstrukcióban megvalósuló beruházások, túl azon, hogy az elvárt térségi vízgazdálkodási szempontok érvényesítését teszik nagyon nehézkessé, a VIZIG-ek számára nem kívánatos helyi lobby kényszert is teremtenek, ami a védekezésben megkívánt központosított fegyelmet lazítja.

    Javasoljuk a sík és dombvidéki, valamint a térségi vízszétosztó művek megvalósítására irányuló állami felelősségi körbe tartozó, beruházások pályázati lehetőségeit a Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe utalni.

     
  4. Ellenkező értelmű tapasztalatunk van az ivóvíz, a szennyvíz csatornázás és a szennyvíz tisztítás területén, mert annak forrásai az önkormányzatokat felügyelő minisztérium kezelésében kellett volna, hogy legyenek. A Vidékfejlesztési Minisztérium, mint annak elődje a Környezetvédelmi és vízügyi Minisztérium sem tud/ott érdemi hatással lenni a megvalósításra. A szakmai keretek és irányok megfogalmazása továbbra is a szakmai felügyeletet gyakorló minisztérium kezében kell, hogy legyen

    Meggyőződésünk, hogy a tervezett beruházások e téren történt elmaradásának oka erre a konstrukcióra is visszavezethető, ráadásul azzal a súlyos következménnyel, hogy az érdemi megvalósításra hatással nem bíró minisztérium kénytelen számot adni a lemaradásról.

    Javasoljuk, hogy a források feletti rendelkezés a víziközmű működtetésében és kiépítésében közvetlenül döntési jogosítványokkal rendelkezők kezében legyen.

     
  5. Nem választható el egyetlen vízügyi beruházástól sem a monitoring és informatikai infrastruktúra. Ez ma már a vízügy informatikai távjelző, mérő-megfigyelő hálózatának fejlettségi szintjén azzal a veszélyjel jár, hogy az új létesítmények nem tudnak a rendszer részévé válni, üzemeltetésük, komoly kockázati problémákat vet fel. Ez nem csupán a komplexitás jegyében kell, hogy érvényesüljön, hanem a szakmai munka teljesíthetősége miatt is. Ugyanakkor önálló projektként is lehetőséget kell adni ezekre a fejlesztésekre, mert ezen a területen a hazai fejlesztések immár több évre visszavezethető forráshiánya miatt a még működő rendszerek elmaradásai súlyos szakmai és EU kötelezettség mulasztást von maga után.

    Példaként említjük a vízügyi önálló informatikai projekt többszöri visszadobását, aminek elfogadható indokát nem tudták megadni.

    Javaslat: a vízügyi projektek, azok szerves részeként tartalmazzanak informatikai és monitoring fejlesztést is, ilyen projekteket a nagy országos rendszerek tekintetében - az elmaradások pótlására - önállóan is indítani lehessen.

     
  6. A projektek PR feladatai nagyon fontos igényt kell, hogy kielégítsenek, de a források nagyobbik hányada nem a beavatkozás megkezdésekor, hanem az előkészítés fázisában szükséges. Ekkor kell ugyanis az érintettekkel azokat a párbeszédeket lefolytatni, és megszervezni, aminek következtében a beruházás megvalósítása már zökkenőmentes lehet, hiszen a konszenzus a területen megszületett. Nem tartható az a még mindig működő gyakorlat, hogy a vízgazdálkodással kapcsolatos, sokszor egymással szembemenő igényeik kielégítését a különböző érdekeltek egymással nem konzultálva a vízügytől kérik. Azt kell elérni, hogy az érdekeltek mielőtt a vízüggyel vitatkoznak és követelőznek, előbb jussanak konszenzusra - itt a vízügy csak a vita moderátora lehet - majd az egyezség után és azt is tisztázva, hogy mely igény kielégítését mely szakterülettől kell kérni, kérjük a megrendelést.

    Példaként említjük a Szamos Kraszna-közi tározó, vagy a Kis-Balaton beruházás problémáját, ahol ennek a PR forrásnak a hiányára visszavezethetően is, nem sikerült olyan előkészítő munkát folytatni, ami a beruházások területi befogadását kellően előkészítette volna, így most a beruházások megvalósítása került közvetlen veszélybe)

    Javasoljuk a projektek előkészítő (első fordulós pályázati) szakaszában a PR előirányzatok jelentős növelését, amit (a lakosság és az érintettek befogadási hajlandóságának tisztázásán túl) arra is fel kell használni, hogy a komplexitás problémáját már az előkészítés szakaszában kezeljük.

     
  7. A projektek megvalósításának időtartama az ötlet megszületésétől az avatásig hihetetlenül és indokolatlanul hosszú. Azt nem lehet elfogadni, hogy szakmailag lényegében már megalapozott beavatkozások, mint pld a VTT tározóinak fejlesztése hat év alatt sem tud a kivitelezés fázisába jutni.

    Javasoljuk az egész EU pályázati és eljárási rend módszertani és adminisztratív rendjének átgondolását, mert a jelenlegi rend mellet a projektek biztosan halálra vannak ítélve.
Fel Fel
  1   2   3   4   5   6   7   8   9   10   11   12   13   14   15   16   17   18