Jeges árvizekre való felkészülés- kezdődik a melegen tartás
Helyszín: Türr István emlékmű (kilátó) Baja, Duna-part
Időpont: 2015. december 15. 11 óra
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság minden év november 20-ig jelenti a BM közfoglalkoztatási helyettes államtitkárának - védekezésre kijelölt állomáshelyenként - a rendelkezésre álló jégtörő hajók név szerinti csoportbeosztását. A szemle után a minősített jégtörő hajókat a december 15. és március 1. közötti időszakban, az Országos Műszaki Irányító Törzs (a továbbiakban: OMIT) elrendelése esetén a fenntartó készenlétbe helyezi és melegen tartja a jég elleni védekezés időszakában.
A jégtörő hajók feladatai: Beavatkozások jegesedés esetén
A jégtörőhajók működésének operatív irányítása az időjárás és a vízjárás rövid távú előrejelzésén és a már megszerzett szakmai tapasztalatokon alapul. A ma már megbízható, 1-2 hetes előrejelzések ismeretében a jegesedés alakulása is előre becsülhető. A várható beállást megelőzően a hajópárok felvonulnak a számukra kijelölt jégtörési szakasz alatti állomáshelyükre.
A tervezett beavatkozások a jégmegállásra hajlamos helyek ismeretében, a korábbi védekezési tapasztalatok figyelembevételével kerülnek meghatározásra. A beavatkozások tervezésénél természetesen nem hagyhatók figyelmen kívül a nemzetközi egyezményben rögzített szempontok, valamint a kialakult jéghelyzet sem.
A tervezett beavatkozások elsősorban a jégtörő hajók mozgatásával a jégzajlás folyamatosságának biztosítására, a jégtorlaszok kialakulásának megelőzésére, szétrombolására, a visszaduzzasztásból eredő árvízkárok megelőzésére irányulnak.
A hajók mozgása, mozgatása szempontjából kiemelkedően fontos tényező a szükséges mederviszonyok, illetve a hajóút méretek megléte, valamint a hajók kifogástalan műszaki állapota. A magas színvonalú hajóút fenntartás és a hajók üzemképességének, műszaki állapotának megőrzése - a védett értékek ismeretében fontos feladat.
A jégtörő hajók, a minimális (kb. 0,8 m) legkisebb vízállás miatt, csak a nagyobb vizek védelmét tudják ellátni. A kisebb vízfolyásokon, csatornában keletkezett jégfennakadások megszüntetésére a vízügyi szolgálat saját és szerződéssel lekötött munkagépekkel készült fel.
A szolgálat mindemellett a kisebb műtárgyainak üzemetetésével, vízkormányzással, vízszintlengetéssel is korlátozza a veszélyes jég megállási helyek kialakulását.
A téli időszakban (amikor a védekezők teljesítő képessége a nyári védekezéshez képest felére csökken) a műtárgyak lefagyása, az összefagyott uszadékok eltávolítása rendkívüli helytállást követel meg a védekező dolgozóktól.
Mindamellett fontos, a hajózsilipeken keletkező jégkárok csökkentése, illetve a duzzasztóművek folyamatos üzemképesség megtartása.
A Baján állomásozó jégtörő hajók felkészítése az előttünk álló téli időszakra:
A Duna jegesedésének alakulása összetett időjárási, vízjárási és a már említett mederviszonyok függvénye. A jég elleni védekezés egyetlen hatékony eszköze, a jégtörő hajópark, ezért a hajók üzemképességének folyamatos fenntartása fontos feladat.
Az Alsó-Duna-.völgyi Vízügyi Igazgatóság jégtörő flottája négy nagy teljesítményű jégtörőhajóból áll. Nevezetesen a JÉGTÖRŐ VI., VII., VIII., és a XI. nevű hajók, melyek a Dunaföldvár és Vukovár közötti Duna szakaszon teljesítenek szolgálatot.
2015. október 27-én megtörtént a jégtörő hajók éves felülvizsgálata. A bizottság vizsgálta a hajók főgépeit, navigációs és hírközlési berendezéseit, segédüzemi berendezéseit valamint a Hajózási Hatóság által kiadott felülvizsgálati dokumentumok meglétét és azok érvényességét.
A szakértői bizottsága teljes körű vizsgálat eredményeképpen, mindegyik hajót jégtörésre alkalmas állapotúnak ítélte meg.
Hasonlóan történt ez az ország más területein állomásozó jégtörőhajók esetében is. A Duna folyam magyarországi felső szakaszán állomásozik a legismertebb SZÉCHENYI névre keresztelt jégtörőhajó, mely hajó jégtörés esetén szintén a Duna magyarországi alsó szakaszán, illetve közös érdekeltségű szakaszon teljesít szolgálatot. A legnagyobb számú és teljesítményű hajóból álló jégtörő flotta Baján állomásozik. A Dunai jégtörőflottát alkotó öt jégtörőhajóból négy Baján, egy Győrben állomásozik.
És egy kis jeges történelem:
1732 februárjában, majd 1744. március 4-10 között és 1768-ban voltak rendkívüli jeges árvízek Pest megyében. Ezen árvizek alatt összesen 557 ház összeomlott és 3662 állat veszett el.
Bizonyára voltak jeges árvizek korábban is, de ezek voltak az első események, amelynél az akkori szerény eredményeket felmutató védekezés ismertetése mellett a károk felmérése is megtörtént. Majd a többi, az előbb említett események után következő, jeges árvízi esemény közül is kiemelkedik az 1838. márciusi, az 1876. évi Pest alatti és az 1956. évi kimagaslóan magas vízállással levonuló jeges árhullám.
Az 1956-os jeges árvíz a Duna Dunaföldvár-déli országhatár közötti szakaszán tragikus következményekkel járt. A folyókanyarulatokban megálló jég torlaszokat épített és soha nem látott magasságokra duzzasztotta a Duna vizét. A megemelkedett vízszintnek nem tudtak ellenállni a gátak és több helyen átszakadtak, lakott településrészek is víz alá kerültek. A legsúlyosabb helyzet Bajától délre a Mohácsi szigeten alakult ki. A rendkívüli árvizet követő időszakban jelentős fejlesztések kezdődtek a térségben. Megerősítették az árvédelmi töltéseket és elkezdték a jégtörőhajó flotta fejlesztését, amely 1981 fejeződött be. Jelenleg 12 jégtörő hajó üzemel a Tiszán, 8 pedig a Dunán.
Összefoglalóan elmondható, hogy ma már tudományosan is bizonyított a globális felmelegedés, pontosabban a globális klímaváltozás. Megnövekedett a szélsőséges időjárási körülmények gyakorisága, amplitúdója. Ezen okból kifolyólag pedig a telek is egyre hidegebbek lehetnek.
És bár talán ritkábban hallunk a híradásokban jeges árvizekről, mégis a szélsőségek miatt a természet bármikor a gátra, jégre szólíthatja védekezőket. Nem felejthetjük el, hogy a múlt században például kétszer fagyott be a Niagara vízesés, pár éve Bagdadban havazott. Ilyen szélsőségekre pedig a történelmi források sem emlékeztek.
Országos Vízügyi Főigazgatóság, 2015. december 9.