XXXV. Országos Vízrajzi Értekezlet - Mórahalom 2013.szeptember 9-11. - 2013.10.03. 15:11
Vízügyi honlap

Két év kihagyás után Mórahalmon megtartottuk a vízrajzi szakterület – immár harmincötödik – országos értekezletét. Az értekezlet mindig ötvözte a tanácskozást a továbbképzéssel, az ismeretátadást az ismerkedéssel, s ez így volt most is. Az évek során kialakult, hagyománnyá nemesült programok (kötetlen vitaest, színesített szakmai kirándulás, vendéglátó VIZIG bemutatkozása) mellett a találkozó gerincét továbbra is a szakmai előadások alkották.

Az érkezési nap késő délutánját a Vízrajzi Munkacsoport tevékenységéről szóló, vitaindító előadás nyitotta, melynek részletes vitája – a vacsora által rövid időre megszakítva – a késő éjszakába nyúlt. Ennek oka nem csak a kötetlenség és a szakmai „vita-éhség”, hanem a szakmai munkát hosszabb időre meghatározó témák tartalma volt. Az összeállított új Vízkárelhárítási Hidrológiai Szabályzat a Vízügy „üzemszerűen” előforduló, de mégis speciális állapotát jelentő védekezések vízrajzi/hidrológiai segítését, kiszolgálását és együttműködési formáját határozza meg. Többek között erős vitaalap volt a vízkárelhárítás érdekében végzett azon vízrajzi munka, melyet a készültség elrendelése előtt, s gyakran azt követően is el kell végezni, legtöbbször túlórában.

 

 

 

 

 

 

 

 

 Szintén központi vitatéma volt ezen a hétfői estén a területi vízrajzi munka majd minden részét érintő Adatforgalmi Rend teljes megújítása (6. számú). A szervezetek közötti adatcsere teljes informatikai alapra helyezése (papír alapú bizonylatok helyben tárolása, a Központi Vízrajzi Adattár szerepének módosítása) a vitában egyértelműen az informatikai háttér fejlesztésére (biztonság, teljes körűség, lekérdezhetőség) mutatott rá.

 

Az este harmadik vitapontja a szintén véglegesítés előtt álló szabályozás, az adatszolgáltatás díjtételeinek egységesítése volt. Míg az alapelvekben egyetértés volt, a díjszabás alapját képező szolgáltatási munkamennyiség (norma) kérdésében – az eltérő erőforrásokkal rendelkező VIZIG-ek miatt törvényszerűen – eltértek a vélemények. Itt is sürgető az adatszolgáltatási informatikai háttér haladéktalan fejlesztése, az élőmunka-ráfordítás jelentős csökkentése.

A kedd (szeptember 10.) reggeli kezdés a házigazda ATIVIZIG vezetőjének, Dr. Kozák Péternek köszöntőjével kezdődött, aki – mint korábbi vízrajzi dolgozó – szakmailag is „otthon érezhette magát” ezen az értekezleten. Ezt követte – hagyományosan - a helyi vízrajzi tevékenység bemutatása.

A délelőtt két fő előadás-blokkjában a fejlesztések álltak a középpontban. A közelmúltban lezárult három vízrajzi KEOP projekt (hidrometeorológia, felszíni és talajvízállás távmérés) üzemelési tapasztalatairól tartott előadást a tervező-üzemeltető OMSZ, illetve kivitelező DATAQUA egy-egy szakembere. Egységesen elmondható, hogy alaposabb tervezés esetén is (amelyre a pályázati rendszerben alig van idő) a kivitelezés és üzemeltetés során jönnek elő a nem tervezett problémák, tehát különös figyelemmel kell kísérni a beruházások utóéletét.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szakembereivel való hagyományosan jó személyes és szakmai kapcsolatot jelzi, hogy ezután még két, szerdán további egy érdekes előadást hallottunk tőlük. A radarhálózat bővítése közel 10 éve tárgya az OMSZ-Vízügy beszélgetésnek, vízügyi szükségessége (belvíz-értékelés az Alsó-Tisza vidékén, illetve a Körösök és Maros árvízi előrejelzése) nem kérdőjelezhető meg. Horváth Gyula főosztályvezető előadásában reménykeltő volt, hogy a beruházás jó ütemben halad, túl vannak a közbeszerzéseken és már az radarépület is a környék fölé magasodik. Érdekes volt a következő OMSZ-os előadásban a társadalmi észlelők bevonásának informatikai-internetes eszköze, on-line demonstrált megjelenítési módszere.

Logikusan kapcsolódott az elhangzottakhoz a FETI-VIZIG fejlesztése, mellyel a Felső-Tisza előrejelzési rendszerét helyezik új alapokra. Az előadás egy felkért fejlesztői hozzászólással kiegészítve bizonyítja, hogy kalibrálási fázisban levő szoftver (DIWA modell) fontos alternatív megoldás a jelenlegiek mellett, amely a több-szempontú kritikus árvízi döntések megalapozását javítja.

 

Az előzőhöz szorosan csatlakozó előadásban a fejlesztést végző HYDROInform a vizsgálatok „melléktermékeként” jelentős vizsgálati eredményekről is beszámolt. Egyértelműnek látszik, hogy a Felső-Tisza még nem „játszotta le” a természetföldrajzi adottságokból adódó valamennyi lehetőséget, így természetesen az eddigieknél nagyobb (hozamú, vízállású és tartósságú) árhullámok is jöhetnek. A korábbi hiteles felmérések és a mai adatok térinformatikai összehasonlítása azt bizonyítja, hogy az erdősültség jelenleg nagyobb, mint egy évszázada. Ez megcáfolja azt a közkeletű tévhitet, hogy a Tisza árvizeinek emelkedését a kárpátaljai erdőirtások okozták! A harmadik megállapítás legalább ennyire fontos és meglepő: a Felső-Tisza vizsgált magyar szakaszán a feltételezett klímaváltozás csökken a tetőzések mérete, igaz, az e fölötti ukrán területen viszont nő.

A fejlesztésekről szóló szerdai előadások záróanyaga a Balaton szél által gerjesztett hossz- és keresztirányú un. vízlengésének előrejelzésével foglalkozott, s az elméleti anyagot saját fejlesztésű kész eljárással demonstrálta az OVF fiatal mérnöke (Jakab Jenő).

Az előadások után Láng István, az OVF főigazgató-helyettese köszöntötte a résztvevőket, értékelve a vízrajzi munkát, kiemelve árvízi szerepét. Tájékoztatást adott a jelenlegi helyzetről és a közeljövőben tervezett változásokról (pl. az ISO minőségirányítási rendszer szakterületi visszaállításáról).

A délután egyik fontos eseménye a Mórahalom-Szeged környéki tanulmányi kirándulás volt, benne a Maty-éri belvíztározóból nemzetközi sportlétesítménnyé alakított gr. Széchenyi István evezőspályával.

 

 

A másik a hagyományos esti baráti találkozó, melynek megtisztelő és megható eseménye volt a hosszú vízügyi pályafutás – benne meghatározó vízrajzi tevékenység – után nyugállományba vonult kollégáink oklevéllel és egyedi ajándékkal („vízmérce-rend) való jutalmazása. A legutolsó országos értekezlet óta négyen érdemelték ki ezt, név szerint: Egri Miklós, Hamza István, Koch György, Márfai Lászlóné (Csipet).

Az értekezlet zárónapján (szeptember 11., szerda) először a dunai nagy árvízzel kapcsolatos két előadás (meteorológiai értékelés – OMSZ, Alsó-dunai tetőzések alakulása – ADUVIZIG), majd az ennek hatására is elkészített OVSZ-es fejlesztésekről szóló hangzott el. Ezt kiegészítette egy gyakorlati hasznú fejlesztés bemutatása, mely az automaták által regisztrált – technológiából fakadó „zajjal” terhelt - vízállások javítását biztosítja.

A délelőtti második blokkban a Központi Vízrajzi Adattár (újra) kialakításáról, feladatairól, valamint a vízrajzi szakfelügyelet újraindításának céljairól és alapelveiről esett szó. Ezt követően az adatbázis régóta várt fejlesztéséről, illetve az egyik legáltalánosabban használt vízrajzi alkalmazás (SqlGraf) jelentős továbbfejlesztéséről, átírásáról hallottunk előadást. A záró előadás a Vízrajzi Mérőközpontban (mérőcsatornán) folyó kalibrálásról és a vízrajzi mérőgyakorlat értékeléséről szólt.

Az értekezlet záróeseménye az értekezletek eddigi helyszíneit tartalmazó un. „vándormérce” átadása volt, a jelenlegi házigazda által a következő országos értekezlet házigazdájának, az ADUVIZIG-nek (Baja).