|
VÍZBÁZISVÉDELEM ÉS MONITORING K+F PROJECT TÜKRÉBEN
RADÁCS ATTILA-SZERENCSI LÁSZLÓ-SCHOLTZ ÉVA
Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Rt.
1. Előzmények
A Veszprém térségi vízbázisok védelme nemcsak azért fontos, mert egy mintegy 60.000 fős város és a környező települések, illetve a rohamosan bővülő és fejlődő ipari és szolgáltatási szektor vízellátásáról van szó, hanem mert a térség vízbázisai jellegüknél, volumenüknél fogva stratégiai fontosságú vízkészletet is képviselnek egyben.
A felszíni és felszín alatti vizek védelme EU csatlakozáshoz való felkészülésünkben is kiemelt feladatot jelent. A Vízgazdálkodási direktíva (COM 97/6145) szerint a cél a környezetvédelmi érdekek és vízhasználati igények összehangolásával az ivóvízkészlet jó állapotának elérése, illetve megtartása.
Ahhoz, hogy felszín alatti vízkészleteink állapotával tisztában legyünk, a vízbázisok teljes utánpótlási területének vizsgálata szükséges, amelyen belül igen nagy jelentősége van a monitoring rendszerek működtetésének.
A vízgyűjtők monitoringozására célszerűen olyan észlelőhálózatot és információs rendszert kell kiépíteni, amely alkalmas a
· karsztvízkészletek mennyiségi és minőségi állapotának folyamatos megfigyelésére,
· a karsztvíz minőségét potenciálisan veszélyeztető hulladéklerakók és egyéb ismert potenciális szennyezőforrások hatásának követésére, ill. nem ismert szennyező tevékenységek felderítésére,
· az (üzemi mérési, vízminőségi stb.) adatok és a felmérések eredményeinek rögzítésére egy sokoldalú, jól kezelhető adatbázisban, térinformatikai rendszerben.
A Bakonykarszt Rt. vezetése felkarolta a monitoring rendszer megvalósításának ötletét, így K+F program keretében, a Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki Tanszékének bevonásával vállalatunk pályázatot nyújtott be a project megvalósítására. A közreműködő Tanszék a térinformatikai rendszer tervezését és felállítását, valamint vízanalitikai vizsgálatok elvégzését vállalta azon összetevők vonatkozásában, melyet az Rt. akkreditált laboratóriuma nem tud mérni.
A sikeres elbírálást követően 2001-ben indulhatott el a program, melynek első évi részjelentése képezi jelen cikk alapját.
2. A program területének lehatárolása, jellemzése és az elvégzendő feladatok
A mintegy 200-250 m tengerszint feletti magasságon húzódó veszprémi fennsíkot É-ÉNy felől a Déli-Bakony 500-600 m magas, D-DNy irányból a Balaton-felvidék 400 m magas vonulatai határolják. A terület, amelyet leginkább egy ÉK-DNY-i tengelyű, lapos teknőhöz hasonlíthatunk, nagyobb földtani egységet tekintve a Bakonyhoz, azon belül is a Déli-Bakonyhoz tartozik.
A térség morfológiailag tektonikusan töredezett, karsztosan lepusztított tönkfelszínként jellemezhető röviden. A fennsíkot uralkodóan a törésvonalak mentén kialakult, meredek falú völgyek szabdalják szét.
Egy ilyen tektonikus völgyben folyik a Séd patak, amely a térség erózióbázisa is egyben. A térségben kevés a vízfolyás, mert a felszín közeli karbonátos kőzetek a csapadékot azonnal elnyelik. Nagyobb patakok csak ott jöhettek létre, ahol a karsztvízszintig vágódtak be a völgyek, mint pl. a Séd, amely hol leadja a vizét a karsztba, hol megcsapolja azt.
Kisebb vízfolyások ott alakultak ki, ahol a karsztot vízzáró üledékek fedik. Az aszóvölgyekben csak extrém nagy csapadék esetén keletkeznek patakok.
A térség vízbázisát uralkodóan a felső-triász fődolomitban tárolódó és áramló karsztvíz, ún. főkarszt alkotja, amely utánpótlódását a csapadékvizekből nyeri. Csak a herendi, kádártai és hidegkúti forrásoknál kapcsolódik be más vízadó réteg is; az előbbinél az oligomiocén kavics-konglomerátum összletben tárolt víz táplálja a forrásokat, az utóbbinál pedig a feltolódásos-pikkelyes szerkezet következtében (Veszprémi-törésvonal, Litéri-törésvonal) a fődolomit mellett a felszínen kiékelődő alsó- és középső-triász karbonátos rétegek is megjelennek vízadóként.
A térségben előforduló víz Ca-Mg-HCO3-os víztípus. Tekintve, hogy az anyakőzet általában dolomit, ez a vízminőség a kőzet összetételéből adódik. Keménysége 210-250 CaO mg/l.
A karsztos vízbázis előnye, hogy egyrészt eredendően jó minőségű, „üdítő” vizet ad, másrészt a vízbeszerzés könnyebb, mert megfelelően telepített fúrások esetén - nem beszélve a számos forrásfelfakadásról - kevesebb kúttal nagyobb hozamot lehet elérni, mint más kőzettípusoknál. Hátránya viszont a sérülékenysége, szennyeződés-érzékenysége.
Különösen igaz ez a Veszprém környéki fedetlen, nyílt karsztos vidékre, ahol az alaphegységet ált. 0,5-5 m vastag, gyenge adszorpciós képességű negyedidőszaki lösz, holocén allúvium, talajtakaró borítja. Csak a Gyulafirátóti-medencében telepített gyulafirátóti községi kút tekinthető védettnek, ahol a triász alaphegység levetett blokkját 60-100 m vastag miocén agyagos, homokos, kavicsos összlet tölti ki.
Veszprém térsége tehát a karsztos tározó szempontjából a fokozottan sérülékeny kategóriába tartozik, mert mind a vízbázisok, mind utánpótlódási területeik túlnyomóan fedetlen, nyílt karsztos területre esnek, amelyeken számos ismert - és feltehetően ismeretlen - potenciális szennyező forrás található (pl. a karsztvízszint regionális emelkedése folytán a bányagödörben kialakított veszprémi hulladéklerakó régi részei is víz alá kerülhetnek, így a hulladéktest szennyezőanyagai fokozott bemosódási veszélyt jelentenek a karsztvízre).
Veszprém környékének hosszú távú vízellátása tehát a karsztvízbázis szennyezettségének függvénye.
A program területe a Veszprémi vízbázisok teljes felszín alatti és felszíni vízgyűjtője, amely már számos kijelölt hidrogeológiai védőterületet foglal magába. A Veszprém környéki vízbázisok (Szentgál, Herend, Bánd, Gyulafirátót, Litér, Szentkirályszabadja, Veszprémfajsz, Nemesvámos, Hidegkút, Tótvázsony) észlelési lehetőségeinek felhasználása teljesebb képet eredményez.
A monitoring rendszer területén 84 db - társaságunk által üzemeltetett - vízbeszerző mű található, amelyből 20 vízműkút/forrásfoglalás folyamatosan üzemel, 5 kút aktív tartalék, bármikor indítható, vízminőségi okok miatt pedig 11 db tartósan nem üzemel, azaz passzív tartalék. 48 vízműkút megfigyelőkút, amelyek közül 16 kút a jövőbeni megnövekedett vízigények kielégítésére, távlati vízbázis céljára lett kialakítva, jelenleg észlelőkútként funkcionál.
A project keretében elvégzendő feladatok:
- korábbi vízminőségi adatok összegyűjtése, rendszerezése, melyek bázisát az önkontroll vizsgálatok, (már meglévő adatbázis felhasználásával), diagnosztikai vizsgálatok és egyéb, nem a vízmű kivitelezésében vagy koordinálásával végzett vízvizsgálatok képezik;
- hidrológiai alapadatok összegyűjtése (meteorológiai adatok, lefolyási viszonyok vizsgálata);
- üzemi mérési adatok összegyűjtése (már meglévő adatbázis felhasználásával);
- a felszín alatti vizek ex- és infiltrációs viszonyainak vizsgálata különös tekintettel a Veszprémi-Séd mederviszonyaira;
- potenciális szennyező források feltérképezése, számbavétele;
- vízbázisvédelmi diagnosztikai tervek vizsgálatainak, felméréseinek, eredményeinek összegyűjtése, rendszerezése;
- információs rendszer létrehozása, amely
- a vízbázisvédelmi információs rendszer adatszerkezetének és adatbázisának megtervezését, rendszerterv elkészítését,
- az információs rendszer térképi és adattartalmának definiálását, adatkapcsolatok tervezését, a rendszer logikai és fizikai rendszertervének elkészítését,
- a vizsgált terület legfontosabb objektumait tartalmazó alaptérkép létrehozását
foglalja magában.
- vízmintavétel, vízanalitikai vizsgálatok.
A project két fő, viszonylag önállóan is „menedzselhető” területe a vízvizsgálatok köre és az információs rendszer struktúrájának a kialakítása.
A hidrológiai alapadatok, ill. a felszíni és felszín alatti vizek kommunikációjának vizsgálata, a szennyezőforrások ismerete a részletes térségi vízminőségi kép kialakításánál, a vízminőségi értékelés elvégzésénél hasznosul.
A kialakítandó információs rendszernek természetesen az összes fent felsorolt munkarészt szintetizálnia kell. A térinformatikai rendszerben megvalósuló információs rendszer várhatóan számos gyakorlati alkalmazási lehetőséget biztosít majd, így például a vízbázisok és védőterületeik digitális nyilvántartása elősegíti a 123/1997. (VII.18.) Korm. sz. rendeletben megfogalmazott üzemeltetői feladatok gyors, hatékony elláthatóságát.
3. A monitoring rendszer felállításához felhasznált alapadatok
3.1. Vízminőségi adatok nyilvántartása
A project keretében egyik fontos lépés volt a vízminőségi nyilvántartó program olyan módon történő kialakítása, amely a vízminőségi adatok biztonságos nyilvántartása mellett a Veszprém térségi monitoring rendszer részeként készülő térinformatikai szoftver részére is kapcsolódási felületet biztosít.
A nyilvántartásban szereplő adatok széles skálájú szűrési feltétel és azok kombinációi szerint kérdezhetők le.A grafikus feldolgozások a vízminőségi változások kiszűrésére legyűjtések segítségével végezhetők el.
3.2. Üzemi mérési adatok nyilvántartása
Az üzemi mérési eredményeket korábban nyilvántartó program a 2000. évi dátumváltást nem tudta követni. Ezért az üzemi mérési eredmények folyamatos rögzítése érdekében saját erőből elvégeztük a korábbi adatok konverzióját és ACCESS adatbázisra épülően elkészítettük a nyilvántartó szoftvert. Ennek előnye, hogy az ilyen formában rögzített üzemi mérési eredmények, mint például a kutak alapadatai, illetve az üzemi mérési eredmények (vízszint, vízhozam, hőmérséklet, állásidő, havi összes víztermelés):
1. ábra: Üzemi mérési adatok
a készülő új térinformatikai szoftver számára közvetlen átvehető formátumban váltak kezelhetővé.
3.3. Potenciális szennyezőforrások feltérképezése és számbavétele
A veszprémi és Veszprém környéki vízbázisok védőterületein lévő potenciális szennyezőforrások közül ellenőrizetlensége miatt jelentős illegális szemétlerakó helyek felderítése és dokumentálása érdekében a Veszprém, Herend, Bánd, Szentgál, Tótvázsony, Veszprémfajsz, Nemesvámos, Hidegkút, Litér, Hajmáskér települések területe által határolt térségben (mely magába foglalja a project területét) részletes felmérést kezdtünk. Ehhez külső vállalkozóként a veszprémi Apolló Repülőklubot vontuk be a felmérés alacsonyabb fajlagos költsége, a térség ismerete és a kedvező referenciák alapján.
A módszer előnye, hogy a magasból számos olyan szennyezőforrás válik felderíthetővé, amely egyszerű terepei bejárás útján sok esetben nem vehető észre. A felmérés során először áttekintő jellegű berepülések történtek, általános tájékozódás céljából. Ezt a feladatot az Apolló Repülő Klub végezte megbízásunk alapján. Ezt követően az egyes felderített pontok részletes szemrevételezése következett, melynek során minden regisztrált pontról kis magasságból légifotó készült.
A légi felvételezést követően az M=1:10.000 átnézeti térképek megfelelő kivágatainak birtokában a terepen egyenként felmérésre kerültek a felderített illegális lerakóhelyek. A hulladéktestek felmérését az Apolló Repülő Klub, valamint egyetemista diákok végezték, szakembereinkkel közösen.
A felmérések eredményei minden esetben légifotók útján, valamint vizsgálati jegyzőkönyv felvételével kerültek dokumentálásra.
3.4. Hidrológiai alapadatok összegyűjtése
A vízgyűjtőterület adottságaiból következően szükségesnek ítéltük megvizsgálni a legfontosabb élő vízfolyás (Veszprémi Séd) vízjárását és vízhozam viszonyait.
A vizsgálathoz beszereztük a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által eddig elvégzett vízhozam vizsgálatokat, az un. vízhozam hossz-szelvényeket, melyekből megállapítható a hozzáfolyások és az elszivárgások helye és mértéke. Számunkra természetesen a legérdekesebb a víznyelő szakaszok meghatározása, mert a felszíni víz minőségét ismerve ez a jelenség nem kedvező a Veszprémi vízbázisokra nézve.
A pillanatnyi vízhozam adatok alapján a Veszprémi Séd víznyelő szakasza az alábbi karsztvízbázisokkal kommunikálhat:
- Bánd fúrt kút
- Sédvölgyi vízbázis kútjai
- Laczkó karsztakna
- Kiskúti kút
- Aranyosvölgyi vízbázis kútjai
- Kádártai vízbázis
3.5. A felszín alatti vizek ex- és infiltrációs viszonyainak vizsgálata, különös tekintettel a Veszprémi-Séd mederviszonyaira
Ahhoz hogy a vízbázisokat érő terhelésekről teljes képet kapjunk, vízminőségi méréseket kellett végeznünk a vízfolyáson.
A 2001. évben a legkritikusabb szakaszon – Veszprém, Aranyosvölgyi vízbázisnál – végeztünk méréseket. Ez a vízbázis a Veszprémi Séd közvetlen közelében található. Az Aranyosvölgyi vízbázis Veszprém város vízellátásában igen fontos szerepet tölt be, a kivehető vízmennyiség, annak minősége, valamint súlyponti elhelyezkedése miatt.
A vizsgálatok részint helyszíni (hőmérséklet, oldott oxigén), részint laboratóriumi mérésekből álltak. Utóbbi esetben vizsgáltuk a Séd szerves- illetve szervetlen anyagtartalmára utaló indikátor-paramétereit, úgymint pH (MSZ 448/22-85), vezetőképesség (MSZ 448/32-77). A szervesanyag-tartalom vizsgálata TOC- illetve KOIk-mérések alapján történt, melyeknek diagramjait bemutatjuk szemléltetésként (lásd 2. és 3. ábra).
2. ábra: A Séd TOC koncentrációjának alakulása a vizsgálati periódus alatt 3. ábra: A Séd KOIk értékeinek alakulása a vizsgálati periódus alatt
Méréseket végeztünk továbbá a NO3--tartalom valamint az összes lebegőanyag-mennyiség (TSS) meghatározására.
Ř A patak pH-ja magas értékeket mutatott; az értékekben jelentkező ingadozások annak tulajdoníthatók, hogy a mintavételi időpontokban más-más szennyezőanyag terhelte a patakot.
Ř A vezetőképesség tekintetében - azon kívül, hogy igen magas értékeket mértünk -, impulzusszerű kiugrások is megfigyelhetők.
Ř A szerves szennyezések lökésszerű hullámokban való jelentkezése jól megfigyelhető a TOC (3. ábra) és a KOIk (4. ábra) diagnosztizált értékei alapján. A diagramok érzékelhetően jó egyezőséget mutatnak.
Ř A Séd vízgyűjtő területének felsőbb Veszprém városi szakaszáról származó szennyezés már egy magas nitrát terhelést eredményez, de ezen felül még hozzáadódik az Aranyosvölgyben, közvetlenül a vízbázis felett található telephelyekről származó nitrát szennyezés is. Ez egy állandó, magas (30-40 mg/l) terhelést jelent a patakra nézve.
A felszíni vizek szennyezettségének megállapításához a fizikai-kémiai paraméterek mérésén kívül elengedhetetlen bizonyos biológiai indikátorok (szaprobitásfok, élő szervezetek egyedszáma, toxicitás mértéke stb.) vizsgálata.
Elvégeztük a biotikus index számítását is, amely alapján a víz minősége mindkét esetben erősen szennyezettnek mutatkozott az aranyosvölgyi mintavételi pontokon. Mivel az üledékminták a patak állapotának nem pontszerű, hanem kumulált értékeit tükrözik, ezért a minősítést a biotikus index alapján célszerű figyelembe venni. A pontminták azonban esetenként előnyösebb minőségi képet mutatnak.
Az idei évi tapasztalataink alapján jelen kutatás-fejlesztés keretében 2002. és 2003. években további szakaszokat is megvizsgálnánk (Bánd, Sédvölgyi vízbázisok, Kádárta).
4. Vízminőségi vizsgálatok, analitika
A vízvizsgálatok két jelentős területe a bakteriális és vízkémiai vizsgálatok köre.
Karsztos vízbázisról lévén szó, a bakteriális szennyeződések hatása uralkodóan a csapadékos időszakokat követően jelentkezik a víztermelőhelyeken., Az ivóvízkezelési technológiai utasítások és előírások betartásával a bakteriális problémák gyorsan és hatékonyan kezelhetők. (A fentiek miatt a bakteriális jellemzők vizsgálatával a továbbiakban nem foglalkozunk).
A termelőhelyekről, hálózati pontokról, medencékből vett vízminták rendszeresen és rutinszerűen végzett vízkémiai vizsgálatai (önkontroll vizsgálatok) a pH, fajlagos vezetőképesség, nitrát-, nitrit-, ammónia-, vas-, mangán-, klorid-, kalcium-, magnézium-tartalom, KOI, lúgosság, össz. karbonát keménység (esetenként szabad klór) mérésére terjednek ki. A bakteriális jellemzők és a felsorolt paraméterek vizsgálatát a Bakonykarszt Rt. laboratóriuma végzi el.
Teljes körű vízkémiai vizsgálatokra a vízbázisvédelmi munkák diagnosztikai fázisában került sor (1997-98), ezek a vizsgálatok a fentieken túlmenően már toxikus szerves és szervetlen mikroszennyezőkre is kiterjedtek (PAH, TPH, BTEX, VOCl, alumínium, króm, nikkel, cink, bárium, peszticid stb.)
Az 1. sz. mellékletben foglaltuk össze a K+F projectben lehatárolt területre eső, vízbázisonként csoportosított víztermelő művekben és megfigyelő kutakban (észlelőkutakban) a K+F projectet megelőzően és a project első évében elvégzett vizsgálatok körét, melyben feltüntettük a szennyeződési folyamatra utaló, ill. vízminőségi problémát okozó vízkémiai paramétereket is („indikátor” oszlopban).
A vízkémiai paraméterek közül a nitráttartalom főként intenzív műtrágyázás, állattartási szennyvizek, csatornázatlan települések hatását tükrözi; változása, emelkedése azonban jelzi az egyes vízbázisok érzékenységét is, és előrevetíti más szennyezőanyag előfordulásának lehetőségét is (az utánpótlódási területen található szennyező tevékenységtől függően).
Az alábbi diagram (4. sz. ábra) szemlélteti a Kádártai- és az Aranyosvölgyi-vízbázis nitrátosodási folyamatát.
4. ábra: Nitrátartalom alakulása 1975-2001 között a Sédvölgy 1. Aranyosvölgy 5. Gyulafirátót 1. és a Kádártai-galéria alapján
A térségben a helyenként erősen megnövekedett, határértéket meghaladó nitráttartalom miatt számos vízműkutat és galériát kellett a vízellátásból tartósan kikapcsolni, és Tótvázsony-Hidegkút térségében a vízellátás megoldása, a nitrátos vízbázisok kiváltása megoldásra vár.
11 vizsgálati pont bakteriológiai, általános vízkémiai vizsgálata, fémes és nemfémes anyagok mennyiségi meghatározása, ill. ezek közül 7 vizsgálati pont screen vizsgálata történt meg a project első évében (önkontroll vizsgálatokon felül).
Nitráttartalom tekintetében a korábbi években megismert állapothoz, tendenciákhoz képest a Lőtéri kút nitráttartalmának emelkedése figyelhető meg.
Fémes mikroszennyezők közül az ólom, króm és az alumínium detektálható néhány termelő kútban (Gyulafirátót 1. Bánd fk. Kétbírókúti forrás, Kádártai-galéria) még megengedhető mennyiségben, a Litér 2. sz. kút esetében azonban a határértéket - a 201/2001. (X.25) Korm. rendelet szerint – már meghaladóan.
Szerves mikroszennyezőket (Széntetraklorid, triklór-etilén, tetraklór-etilén, TPH) a screen-vizsgálatokkal a Gyulafirátót 1. Aranyosvölgy 5. Kádártai-galéria, Bánd fk. Sz-4 kutak vizéből mutattak ki. A vizsgálati módszerből fakadóan mennyiségi adat nem áll rendelkezésre. A jelenlegi vizsgálatok a ’98-ban mért sédvölgyi kutak CH-szennyezettségét nem erősítik meg, de az Aranyosvölgyi vízbázisét igen.
A szennyező anyagok fajtájának és területi előfordulásának széles skálája a Veszprém térségi vízbázisok sérülékenységét bizonyítja, de a kedvezőtlen vízminőségi tendenciák megállítása egyúttal a védhetőséget is igazolja.
Vízvizsgálatok szempontjából a project 2. éve (2002) lesz jelentős, mert a lehető legtöbb vizsgálatot (összes észlelő kút alapvizsgálata, mintegy 25 kút szerves, ill. szervetlen mikroszennyezőkre kiterjedő vizsgálata) erre az évre ütemezünk.
Elkészült a nitráttartalom térségi alakulását a mélység függvényében szemléltető – egyelőre még csak – ponttérkép, melyet az idei vizsgálatok eredményei alapján lehet frissíteni, ill. pontosítani. A ponttérkép alapján célszerűen megválasztott mélységekre vetítve (a földtani és vízföldtani jellemzők, ismert szennyezőforrások hatásainak ismeretében) már izovonalas szennyeződési térkép is szerkeszthető.
5. Vízbázisvédelmi információs rendszer adatszerkezetének és adatbázisának megtervezése, rendszerterv elkészítése
A monitoring rendszer térinformatikai rendszere, melynek kialakítása terén már a project első évében jelentős lépések történtek, lehetővé teszi, hogy egy felmerülő döntéshelyzetben a teljes kép alapján gyorsan alkothassunk véleményt, szükséges, hogy a rendelkezésre álló adatokat egy rendszeren belül teljes körben azonnal elérjük
A Veszprémi Egyetem egy olyan vízbázisvédelmi információs rendszert készített társaságunk számára, amely a vízbázisok és azok környezetének digitális térképi állományait méretaránytól függetlenül kezeli, a térképi objektumokhoz kapcsolja a legalapvetőbb műszaki és környezetvédelmi adatokat, és támogatja a térbeli műveletek elvégzését, valamint kapcsolódik a meglévő hálózathoz. Az információs rendszer a későbbi fázisokban további modulokkal, adatkörökkel és funkciókkal bővülhet, ami a fejlesztést még értékesebbé teszi.
A térképek kezelésére a lehetséges programok közül az ARCVIEW 3.1 térinformatikai szoftvert választottuk, mivel ezzel lehetőség nyílik a térképi ábrázolásra és az ehhez tartozó adatok együttes kezelésére/megjelenítésére.
A vízbázisok objektumainak digitális térképi állományához igényünknek megfelelően műszaki, környezetvédelmi és egyéb más adatok kapcsolhatók. A program képes más térinformatikai rendszerek, tervező szoftverek által kezelt állományokat is felhasználni (pl. MICROSTATION, AUTOCAD), melyek a rendszerbe maradéktalanul áttölthetők.
5.ábra
A Vízbázisvédelmi Információs Rendszernek a topológiai adatok kezelése mellett alkalmasnak kell lennie, statikus valamint időben változó, rendszeresen ismétlődő mérési adatok tárolására.
A vízbázisokkal kapcsolatos adatok kezelése így egyrészt a vízbázisok konkrét adatainak kezelését igényli, mint:
- Vízbeszerző művek törzsadatai (azonosító és műszaki adatok)
- Üzemi mérési adatok
- Vízminőségi adatok
- Szennyezőforrások adatai (hely, koordináta, mennyiség, minőség)
másrészt a vízbeszerző művek utánpótlódási területeire vonatkozó komplex térképi adatok nyilvántartása és megjelenítése szükséges, mint a:
- Védőterületek adatai (belső, külső, hidrogeológiai védőterületi határok)
- Topográfiai adatok
- Áttekintő kataszteri adatok
- Szennyezőforrások térképi adatai.
Mivel erre a feladatra a keretrendszerként alkalmazott ARCVIEW 3.1 adattárolási struktúrája csak részben volt alkalmas (egy térképi fedvényhez egy adattábla tartozik), ugyanakkor viszont tartalmazza azokat az eszközöket (SQL kapcsolat, AVENUE programnyelv, DDE), amelyekkel hatékonyan megoldható egy külső, struktúrált adatbázis-kezelő rendszerhez (pl. ORACLE, MSACCESS) való kapcsolás, adattárolás és lekérdezés, a külső adatállományok használata mellett döntöttünk.
Az információs rendszerben a külső adatbázis funkciók ellátására a Veszprémi Egyetem által is javasolt MSACCESS programot választottuk elterjedtsége, kisebb költsége és könnyebb kezelhetősége miatt. Az adatbáziskezelő program a megfelelő fejlesztéseket követően biztosítja a táblázatok adatainak automatikus leválogatását, összesítését, számítási műveletek végzését, a műszaki adatok idősoros nyilvántartását, hálózati kapcsolat kiépítését. Az adatkapcsolat a térképkezelő felület és az adatbázis között mindkét irányban működtethető. A program könnyen kezelhető, a különböző funkciók menüből, nyomógombról indíthatók. Az információk térképen, táblázat és grafikon formájában egyaránt megjeleníthetők.
A térinformatikai nyilvántartó rendszer térképi alapállományainak elkészítése során első lépéséként elkészült a munkaterületet lefedő, a Veszprém Megyei Földhivatalnál kezelt M=1:10.000 átnézeti térképek scannelése, majd méretre, illetve EOTR-es hálózatba történő transzformálása.
Az 1:10.000 méretarányú kataszteri térképekről digitalizálásra kerültek a településhatárok, fekvéshatárok, valamint a közcélú úthálózat- és természetes vízfolyások tengelyvonala. A feldolgozás végterméke egy autoCAD14.dwg fájlformátumú állomány.
A további térképi ábrázoláshoz társaságunk összegyűjtötte a munkaterületre eső belső-, és külső védőterületek, valamint a hidrogeológiai védőterületi „A” „B” és „C” zónai határvonalakat, melyek digitalizálásra kerültek, a jellemző pontok EOV-be történő transzformálását követően.
A védőterületi ábrázolás végterméke szintén egy autoCAD14.dwg fájlformátumú állomány.
6. Összegzés
A pályázatban megfogalmazott, 2001. évre tervezett feladatokat elvégeztük.
A korábban lehatárolt, vizsgálandó terület kútjairól, a kutak vízminőségéről és annak változásáról rendelkezésre álló információkat összegyűjtöttük és egy saját fejlesztésű adatbázisba rendeztük.
Elkezdtük és a vizsgált területre vonatkozólag 2001-ben befejeztük a potenciális szennyezőforrások feltárását. A hulladéktestek tömegéről, összetételéről terepi bejárások során győződtünk meg. A feltárásról jegyzőkönyvek készültek, melyek a komplex térinformatikai rendszer adatbázisába illeszthetők.
A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól beszereztük a vizsgált terület legjelentősebb vízfolyásának vízrajzi adatait, melyből jól látszik a vízfolyás és a karsztos vízadó réteg kommunikációja. A vízminőségi befolyásolhatóság feltérképezése miatt az élővízre vonatkozólag külön vízminőségi méréseket végeztünk azon a helyen, ahol a vízfolyás a legjobban megközelíti jelentős vízbázisunkat (Aranyosvölgyi vízbázis és a Veszprémi Séd kapcsolata).
A térinformatikai rendszer kialakításra került, a szoftver kisebb módosításai és az adatbázis teljes feltöltése a 2002-es év feladata.
A korábbi vízminőségi vizsgálatok alapján a Veszprémi Egyetemmel közösen elkészítettük a vízanalitikai tervet, melynek 2001. évre kitűzött feladatait teljesítettük.
2002-ben és 2003-ban a vízmintavételezés és analitika tovább folytatódik.
A 2003-as év legfőbb feladata az elvégzett vizsgálatok, felmérések és a rendelkezésre álló adatok és információk szintetizálása lesz.
Azzal, hogy Részvénytársaságunknak lehetősége nyílt ezen kutatás-fejlesztési feladat megvalósítására, jelentős lépést tett a korszerű vízbázisvédelem felé.
|