Az Európai Unió 2007-ben elfogadta az árvízkockázatok kezeléséről szóló irányelvet (2007/60/EK irányelv az árvízi kockázatok felméréséről értékeléséről és kezeléséről, továbbiakban: Árvízi irányelv), amelyhez Magyarország is csatlakozott. A követelmények végrehajtása - a KEOP árvízkockázat-kezelési konstrukció keretében - három fázisban valósul meg:

•  Az I. fázis 2009-től 2010. szeptemberéig tartott. Ez tartalmazta a módszertani, előkészítő munkákat mind a veszély-, kockázati térképezésre, mind a kockázatkezelési tervezésre vonatkozóan.
• A II. fázisban készül el az előzetes kockázatbecslés és az országos veszélytérképezéshez szükséges adatokat beszerzése, illetve előállítása. Egy kiválasztott mintaterületen veszély- és kockázati térképek és kockázatkezelési tervek készülnek.
• A III. fázisban készülnek el országosan a veszélytérképek, a kockázati térképek és a stratégiai kockázatkezelési tervek az előzetesen érintettnek ítélt, azaz elöntésnek kitett területekre.

Ezzel az EU irányelv követelményei határidőre teljesülnek. A stratégiai kockázatkezelési tervek elfogadása alapján kezdődhet el a helyi árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozása és végrehajtása, a pénzügyi lehetőségektől függő ütemben.

A csatolt dokumentumok témája az előzetes kockázatbecslés országjelentés elkészítése és annak az Európai Unió felé történő jelentése, melyek letölthetőek.

Feladat volt az előzetes kockázatbecslés valamennyi típusú elöntésre történő elvégezése, azaz a nagyfolyók árvizeire, a belvizekre és a kisvízfolyások heves árvizeire egyaránt. Az értékelés azon könnyen levezethető információk alapján készült, amelyeket az Európai Unió ennél a feladatrésznél kiemel.

Szintén feladat volt a múltban bekövetkezett jelentős hatású árvizeknek (elöntéseknek) leírása (továbbiakban: történelmi események), illetve a jövőbeni lehetségesen előforduló elöntéseknek a bemutatása, értékelése és a jelentős kockázatú területek lehatárolása.

A történelmi események értékelése a vízügyi zárójelentések és a kapcsolódó szakirodalom felhasználásával történt.

A jövőbeni lehetséges elöntésként

• a Kárpát-medence vízjárta területeinek magyarországi részei című térkép (továbbiakban: Vízjárta területek térképe),
• az ártéri öblözetek elöntési térképei (továbbiakban: Kék térképek),
• a Magyarország belvíz-veszélyeztetettségi térképe és
• a Kisvízfolyások heves árvizek veszélyeztetettségi térképe

által lehatárolt területek lettek meghatározva. Ezek esetében elérhetőek voltak a módszertani útmutatók és a digitális térinformatikai (Magyarország vízjárta területei esetében raszteres) állományok is.

Az elöntési területekre vonatkozóan közelítő hatásbecslés jellemzően csak a kisvízfolyások heves árvizeivel kapcsolatban készült. A munka során - a könnyen elérhető információk alapján - hasonló, bár közel sem ennyire részletes hatásbecslés készült az árvízi öblözetek elöntési térképei által lehatárolt és a Magyarország belvíz-veszélyeztetettségi térképe által lehatárolt elöntési területekre. A hatásbecslés tulajdonképpen az elöntésnek kitett értékek bemutatását foglalja magába.

A jelentős kockázatú területek meghatározásával kapcsolatban az EU a következő négy értékelési szempont figyelembe vételét kéri:

• emberi szempont,
• környezeti tényezők szempontja,
• gazdasági tevékenység szempontja és a
• kulturális örökség szempontja.

Ezeket a szempontokat alapul vevő értékelés Magyarországon eddig nem készült. Emiatt a jelentős kockázatú területként az ártéri öblözetek térképe által lehatárolt területek, a belvízvédelmi szakaszok és a kisvízfolyások jelentős kockázatú szakaszai kerültek figyelembe vételre. Ezekre a területekre az árvízkockázat-kezelés II. és III. ütemében részletes hatásbecslést kell végezni, figyelembe véve az EU által kért értékelési szempontokat, kiegészítve a hosszú távú fejlesztések és az éghajlatváltozás hatásainak vizsgálatával.

Az Európai Unió az országjelentést megadott formátumban várja. A jelentés elkészítése a WISE információs rendszeren keresztül rendelkezésre bocsátott - mind leíró adatok, mind térképi adatok közlésére érvényes - útmutatók és sablonok alapján történt. A formátumok jellemzője, hogy korlátozott terjedelemben és formátumban kell az adatokat megadni. Emiatt  a felhasznált tanulmányok, jelentések és módszertanok röviden összegzése vált szükségessé, ami azt eredményezte, hogy az EU felé közreadott jelentés nem fogja tartalmazni a teljes módszertani leírásokat és így adatvesztés állhat elő. Szükséges tehát a kapcsolódó módszertanokat a felhasználók számára elérhetővé tenni internetes honlapon.

Az országjelentés a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel összhangban készült. A korábban leadott VGT jelentésből a tervezési egység (Duna Vízgyűjtő Kerület) és az illetékes hatóságok adatainak az átvétele történt, illetve több esetben alkalmazni lehetett a VGT-ben meghatározott kódokat, azonosítókat. Utóbbival az OTAR-ban (Vízügyi Objektum és Törzsadatkezelő Rendszer) - a két irányelvre való tekintettel - biztosítva van az összhang. Ahol nem tudtunk azonosítókat átvenni, ott készíteni kellett. Ezek, és készítésükre vonatkozó eljárásuk, a 12. mellékletben találhatóak, mely a cstolmolmányok között megtalálható.

A munka során elkészült egy előzetes jelentés az ICPDR munkabizottság részére. Az ICPDR végzi az előzetes kockázatbecslést a Duna Vízgyűjtő Kerületre. A jelentések között az összhang biztosított.

Az Árvízi irányelv végrehajtása érdekében a közös nemzetközi vízgyűjtő kerületbe tartozó területeken minden Tagállamnak együtt kell működnie a szomszédos országokkal. Az előzetes kockázatbecslés összehangolása érdekében a határvízi titkároknak kell az egyeztetéseket kezdeményezni. A 2011. őszi határvízi egyeztetésekhez munkaanyag készült.

Az Árvízi irányelv előírja a meglévő és előkészítés alatt álló jogszabályi környezet vizsgálatát abból a szempontból, hogy a jogszabályok mennyiben teremtik meg a feltételeket az irányelv végrehajtásához. A jogszabályokra vonatkozóan javaslatot a jelentés tartalmazza.

A teljes jelentés szövege a csatolmányok közül letölthető és megismerhető.