Két év kihagyás után Mórahalmon megtartottuk a vízrajzi szakterület – immár harmincötödik – országos értekezletét. Az értekezlet mindig ötvözte a tanácskozást a továbbképzéssel, az ismeretátadást az ismerkedéssel, s ez így volt most is. Az évek során kialakult, hagyománnyá nemesült programok (kötetlen vitaest, színesített szakmai kirándulás, vendéglátó VIZIG bemutatkozása) mellett a találkozó gerincét továbbra is a szakmai előadások alkották.

Az érkezési nap késő délutánját a Vízrajzi Munkacsoport tevékenységéről szóló, vitaindító előadás nyitotta, melynek részletes vitája – a vacsora által rövid időre megszakítva – a késő éjszakába nyúlt. Ennek oka nem csak a kötetlenség és a szakmai „vita-éhség”, hanem a szakmai munkát hosszabb időre meghatározó témák tartalma volt. Az összeállított új Vízkárelhárítási Hidrológiai Szabályzat a Vízügy „üzemszerűen” előforduló, de mégis speciális állapotát jelentő védekezések vízrajzi/hidrológiai segítését, kiszolgálását és együttműködési formáját határozza meg. Többek között erős vitaalap volt a vízkárelhárítás érdekében végzett azon vízrajzi munka, melyet a készültség elrendelése előtt, s gyakran azt követően is el kell végezni, legtöbbször túlórában.

 Szintén központi vitatéma volt ezen a hétfői estén a területi vízrajzi munka majd minden részét érintő Adatforgalmi Rend teljes megújítása (6. számú). A szervezetek közötti adatcsere teljes informatikai alapra helyezése (papír alapú bizonylatok helyben tárolása, a Központi Vízrajzi Adattár szerepének módosítása) a vitában egyértelműen az informatikai háttér fejlesztésére (biztonság, teljes körűség, lekérdezhetőség) mutatott rá.