AKTUALITÁSOK A BUDAPESTI VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓ TÜKRÉBEN címmel, 2014. március 27-én tartott

SZAKMAI-TUDOMÁNYOS KONFERENCIA AJÁNLÁSAI

A Budapesti Víz Világtalálkozón egyhangúlag elfogadták a Budapesti Nyilatkozatot, amely azt a javaslatot teszi az ENSZ tagállamai számára, hogy a 2015 utáni  Fenntartható Fejlődési Célok között globális, önálló és prioritással rendelkező témaként kezeljék a víz kérdését.

 A Világtalálkozón megfogalmazott kiemelt ajánlás tükrében, a hazai vízgazdálkodás aktualitásait és fő feladatait a Vízügyi Tudományos Tanács által e tárgyban szervezett konferencia alapján az alábbiakban foglaljuk össze:

A határokkal osztott Kárpát-medence legmélyén elhelyezkedő országunkban a vízgazdálkodás rendkívüli jelentőségű társadalmi szolgáltatás és biztonságpolitikai tényező. Ezért az átlagosnál nagyobb az állam szabályozó és tulajdonosi felelőssége, de számos ok miatt ma korlátosan tölti be ezt a szerepet. Különösen a víz által nyújtott gazdasági előnyök kihasználása, valamint a klímaváltozás hatásainak kiegyenlítése terén van feladatunk, ami paradigma-váltást is követel. Ennek érdekében első helyen az állami feladatok ellátásának színvonal emelési lehetőségeit kell keresni.

Cél: a folyamatosan változó feltételekhez  - különösen az éghajlatváltozáshoz - alkalmazkodó, fenntartható vízgazdálkodás elérése, megtartása, fejlesztése. Ennek elemei:

• A lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása, a szennyvizek elvezetése és kellő tisztítása, energia tartalmának kiaknázása.
• Nemzetközi aktivitásunk fokozása részben a hazai vízgazdálkodási célok érdekében különös tekintettel a határvizi együttműködésben és a Duna stratégia keretében ránk háruló feladatok során kihasználható lehetőségekre.
• 2014 és 2020 között a várhatóan 550 milliárd Ft körüli vízgazdálkodási célú fejlesztés hatékony, komplex megvalósítása, integrált tervezéssel és a projektek szakmák közötti együttes végrehajtásával. Társ tárcák és szervezetek konkrét projekt megvalósítása, tárca független finanszírozás mellett.
• Korszerű adatbázis, tudományos háttér és oktatás biztosítása.
• A biztonság megteremtése, a megelőzésen, a veszély és kockázat elemzésen alapuló árvízi, belvízi valamint vízminőségi kárelhárítás, a vízkárelhárításnak mint a vizek többlete és hiánya elleni szervezett tevékenységnek a beavatkozásokban testet öltő egységes kezelése. A vízkészletek megőrzése -  a komplex célú vízvisszatartás fokozása, a vízminőség védelme.
• A gazdaság (különösen az öntözés, és az idegenforgalom) fejlesztése érdekében a vízkészletek biztosítása és a használat helyére vezetése, ide értve a vízgazdálkodási fejlesztések szerepét az elmaradott térségek felzárkóztatásában is.
• A megvalósult fejlesztések fenntartásának és üzemeltetésének pénzügyi fedezetét biztosítani kell, bizonyos fejlesztések megkezdése előtt a fenntartás-üzemelés korszerűsítési lehetőségének előzetes vizsgálatát kell elvégezni.