Az ország legidősebb férfija egy kerek évszázadot és még egy teljes évtizedet is megélt. Fél életét a vízügynek szentelte és ez a kifejezés most nem csak az elhivatottságára utal, de szó szerinti értelemben is igaz, hiszen több mint 50 évig állt a vízügy szolgálatában.

Rezső Bácsi 1904. január 29-én született Szombathelyen. Anyja nem tudta gondozni így Pápára került nevelőszülőkhöz. A viszontagságos gyermekévek hamar felnőtté formálták. Két háború, a magyar történelem sorsfordulói a teljes XX. századi történelem kísérte életútját.

1928-ban megnősült, egy fia született. A fiatal apa 1932-től a Magyar Királyi Folyómérnöki Hivatalnál kezdett dolgozni, de ahhoz, hogy nyugdíjas állása legyen, a háborúban frontszolgálatot kellett vállalnia. A mai Ukrajna területén szolgált, egy partizántámadás során légnyomás érte és sebesültként hazakerült. Ezután egészen 90 éves koráig dolgozott, a korábbi vízügyi szervezetek egyik jogutódjánál, az Észak Dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál.

Felesége halála után másodszor is megnősült, második fia két éve hunyt el, unokája, Tibor még a halála előtti napon is meglátogatta.

Az év elején még jó testi és lelki egészségben, ünnepelhette 110. születésnapját. Ő maga így vallott akkor a Kisalföld című lap újságírójának az 1926-os esztendőről, amikor Győrbe került és semmije sem volt: Bementem a karmelitákhoz, a templomba és leborultam. Még a miatyánkot se tudtam én akkor, csak annyit mondtam, hogy ˝Istenem, segíts, mert élni szeretnék.. És nézzék meg, itt vagyok ma is, száztíz évesen. Isten adománya."

 Gallai Rezső bácsi csütörtökre virradóra, álmában halt meg.