A 2016. évi konferencia több témakört ölelt át. Az első részben a Vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatához (VGT2) kapcsolódó előadások hangzottak el. A VGT2-t Magyarország Kormánya 1155/2016 (III.31.) számú kormányhatározatban hirdette ki (Magyar Közlöny 2016. évi 14. szám). A szimpóziumon bemutatásra kerültek a VGT2 felszín alatti vizeket érintő legfontosabb intézkedései, valamint a tervkészítés során szerzett tapasztalatok, amelyek továbblépési lehetőségeket tartalmaznak az optimális vízkormányzás elősegítéséhez. A bányászattal kapcsolatban két előadáson betekintést kaptak a résztvevők a bányászati engedélyezés (koncessziós tanulmányoktól a vízjogi engedélyekig, beleértve a bányafelügyelet szerepét) és a vízgazdálkodás kapcsolatáról.

A második blokkban a legújabb kutatások és K+F pályázatok céljainak, eredményeinek bemutatására került sor. A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara a H2020 (Horizont2020) pályázat keretében több nemzetközi projektet nyert, melyek közül kettőnek meghatározó hidrogeológia vonatkozása van. A KINDRA (Knowledge inventory for hydrogeology research) projekt célja a hidrogeológiai ismeretanyag számbavétele (leltározása), melynek keretében többek között meg fogják határozni a Víz Keretirányelv érvényesítésével kapcsolatos kutatási kihívásokat, valamint az integrált vízgazdálkodásban alkalmazható új innovációs lehetőségeket. A CHPM2030 (Combined Heat, Power and Metal extraction from ultra-deep ore bodies) projekt célkitűzése olyan új, és remélhetőleg a nyersanyag kitermelést is gyökeresen megváltoztató technológiai megoldás kidolgozása, amely az energia ellátást, illetve a stratégiai fémes elemek kinyerését egyetlen összekapcsolt folyamatban valósítja meg.

Az új pályázatokon túl korábbi kutatások közül a résztvevők megismerhették az izotóp-hidrológiai módszerek alkalmazhatóságát a koncepcionális vagy matematikai modellek verifikálása és/vagy kalibrálása területén, illetve hosszú idejű csapadék idősorokból hidrológiai ciklusok matematikai módszerekkel történő meghatározását a Nyírség területén. A bemutatott módszerek segítséget jelenthetnek a hidrológiai, hidrogeológiai előrejelzések megbízhatóságának növelésére.

Tájékoztatás hangzott el a multifunkcionális Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerről, mely azzal a céllal került kifejlesztésre, hogy elősegítse a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzését, valamint az esetlegesen szükséges alkalmazkodási intézkedések megalapozását, segítve a kapcsolódó törvényhozást és stratégiaépítést.

Ugyancsak ebben a részben hangzott el előadás a felszín alatti vizekhez kapcsolódó mennyiségi és minőségi kockázatok meghatározásáról a felszín alatti víz szintjének, mennyiségének figyelembe vételi lehetőségével.

Ezt követően esettanulmányokkal tarkított prezentációk hangzottak el a harmadik blokk részeként. Az egyik keretében a felszíni és a felszín-közeli víz (talajvíz, sekély felszín alatti víz) kapcsolata, kapcsolatrendszere került bemutatásra több mintaterületen a talajvízszintmérő kutak vízszint változásának összehasonlító elemzésével. Egy másik előadás Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modelljét és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálatát mutatta be.

Két előadás keretében újra előkerült a bányászat és a vízvédelem kapcsolata; az egyikben a visszatérő Tatai források hidrogeológiai vizsgálata, a másikban az uránérc bányászat megszüntetése kapcsán a Ny-Mecsekben történő vízvisszaterelési folyamatok bemutatása volt a téma.

A második napon a felszín alatti víz-geokémiai, vízszennyezéssel kapcsolatos kérdéseivel folytatódott a rendezvény. Ezen belül előadás hangzott el a víz-geokémiai értékeléséről nyugat magyarországi - Alpokalja térségi - termálvizek vizsgálata kapcsán, valamint a mikroszennyezők előfordulásáról különböző típusú vizekben. Ezt követte a VGT2-höz kapcsolódó szennyezési csóvák értékelésével összefüggő (D) kármentesítési célállapot határértékek változatosságát, illetve a talajvíz szervesanyag és arzén tartalma közötti összefüggések vizsgálatát bemutató előadás sorozat. Ugyancsak ebben a blokkban hangzott el a partiszűrés mechanizmusának használhatósága a korszerű szennyvíztisztításban.

A konferencia záró részében kútfúrással, kútkiképzéssel kapcsolatos ismertetők hangzottak el. A legújabb kutatások mellett ki kell emelni a felszín alatti vizekről bemutatott bélyegeket, valamint Dr. Papp Zoltán helyszíni demonstrációval színesített tudománytörténeti előadását, melynek keretében működés közben mutatta be a labdás kutat, a rézkanalas kutat, illetve a talicskafecskendőt.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság négy előadással képviseltette magát a konferencián.

A rendezvény programja az előadások absztraktja, valamint az előadások diái a http://www.fava.hu/ honlapon rövidesen megtekinthetők.

 

Összeállította: Zöldi Irma