Víziközmű - 2011.01.07. 12:10

Magyarországon a víziközmű ellátás, víziközmű szolgáltatás - vízellátás-csatornázás - kérdései hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozásával összefüggésben az elmúlt években fokozottan előtérbe kerültek.

 

A víziközmű ellátás, szolgáltatás aktuális és jövőbeni feladatokat jelentő súlypontjai a következők:

 

- az üzemelő és távlati vízbázisok biztonságba helyezése,

- az ivóvízellátás vízminőségi problémáinak rendezése,

- a szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás fejlett európai országokhoz viszonyított elmaradásának megfelelő ütemben történő felszámolása a vízbázisvédelem szempontjaira is figyelemmel,

- a megújult szabályozásoknak megfelelő víziközmű szolgáltatási struktúra, díjrendszer kialakulása.

 

Az ország különleges, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásait is figyelembe vevő, feltétlenül megőrzendő adottsága, hogy közüzemi ivóvízellátása meghatározó módon felszín alatti vízkészletekre telepített vízbázisokon alapul. Ez az adottság egyúttal kiemelt feladatokat is jelent, hiszen az említett vízbázisok jelentős része sérülékeny földtani környezetben található. A kérdés jelentőségét felismerve a Kormány a 2249/1995. (VII. 31.) számú határozatában intézkedett az ivóvízbázisok védelmének célprogramjáról, melynek végrehajtása 1996. óta folyamatosan fontos feladatot jelent.

 

Az ivóvízminőség javítása és a szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás területén életre hívott nemzeti programok törvényi megalapozást kaptak a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a 2001. évi LXXI. törvény útján történt módosításával, ezzel is kifejezve, hogy jelentős országos ügyről van szó.

 

 

Hazánk minden települése rendelkezik közüzemi vízművel, a településeken belül a vízellátó hálózat közel teljes körűen kiépített. A mennyiségi szempontból megnyugtatóan biztosított alapellátás mellett azonban a szolgáltatott ivóvíz minősége tekintetében vannak még tennivalók.

 

Az ivóvízminőség-javító programmal kapcsolatos kérdésekről a Kormány 2060/2001. (IV. 2.) sz. határozata intézkedett. Több tárcát érintő feladatról van szó, a program előkészítését, időarányos végrehajtását tekintve napjainkban a belügyminiszter szakmai támogatói felelőssége mellett.

 

A minőségi követelmények szempontjából Magyarországon is az emberi fogyasztásra szolgáló víz minőségéről szóló 98/83 EK irányelv előírásai a mérvadóak. Az irányelvből fakadó kötelezettségek egyes paraméterek vonatkozásában szigorúbbak, az arzéntartalom esetében jóval szigorúbbak a korábban érvényes hazai előírásoknál.

 

Az ivóvíz irányelvet illetően a jogharmonizáció fontos lépése volt "Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről" szóló 201/2001. (X. 25.) sz. Korm. rendelet megalkotása.

 

Hazánk érintett településein a Csatlakozási Szerződésben rögzített kötelezettségek figyelembevételével történik az irányelvnek megfelelő ivóvíz minőség eléréséhez szükséges program végrehajtása. Napjainkban már a magyar lakosság kb. 71 %-a él olyan településen, ahol az ivóvíz minősége megfelel a közösségi előírásoknak is.

 

Magyarország településeinek több mint fele rendelkezik közműves szennyvízelvezetéssel (csatornázással). A lakossági ellátottság természetesen ennél jóval nagyobb, hiszen elsősorban a városok, nagyobb lakónépességű települések csatornázottak.

 

 

Magyarország településeinek több mint fele rendelkezik közműves szennyvízelvezetéssel (csatornázással). A lakossági ellátottság természetesen ennél jóval nagyobb, hiszen elsősorban a városok, nagyobb lakónépességű települések csatornázottak.

A települések szennyvízelvezetése és -tisztítása területén a cselekvések irányát és tartalmát a Kormány 2207/1996. (VII. 24.) és 2168/2000. (VII. 11.) számú határozatai rögzítették. A szennyvíz-program is több tárcát érintő feladatokat jelent a program előkészítését, időarányos végrehajtását tekintve napjainkban a belügyminiszter szakmai támogatói felelőssége mellett.

 

A közműves szennyvízelvezetés -tisztítás vagy környezetvédelmi szempontból egyenértékű szakszerű egyedi szennyvízkezelés útján még elvégzendő feladatok mellett hazánkban sajátos szempontként és követelményként jelentkezik a sérülékeny vízbázisok védelme, amelynek igen fontos eszköze a csatornázás. E két közelítés - uniós követelmények, amelyeket a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv tartalmazza és hazai vízbázisvédelmi szempontok - szintézisén alapul a Csatlakozási Szerződésben rögzített kötelezettségek figyelembevételével megalkotott, 25/2002. (II. 27.) Korm. rendeletben közzétett, kétévente aktualizálásra kerülő Nemzeti Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program. A programmal összefüggő, szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolására vonatkozó szabályozást pedig a 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet tartalmazza.

 

A nemzetgazdaság teherbíró képességére is figyelemmel a Nemzeti Megvalósítási Program - a prioritásoknak megfelelő ütemezéssel és részhatáridőkkel - az előírt 2015. véghatáridőre tervezi a célkitűzések teljes körű megvalósítását.

 

A szennyvízgyűjtő rendszerbe bekötött lakások aránya a 2012. év végére már mintegy 75 % szerint alakult, miközben az ellátott területen a lakások még majdnem 7 %-a nem élt a bekötés lehetőségével. A nemzeti szennyvízprogramban foglalt fejlesztések előírás szerinti 2015. év végi befejezésekor a tervek szerint már kb. 92 %-os a lesz a csatornázottság.

 

Hazánkban 2012. december 31-én a csatornán összegyűjtött szennyvizek tisztítási aránya már meghaladta a 97 %-ot.  (A tisztítási arány markáns emelkedését az új Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep üzembe helyezése eredményezte.)

 

 

A bevezetőben jelzett súlypontok között önálló tételként jelenik meg a víziközmű szolgáltatás ügye. A társadalom egészét, a lakosság teljes körét érintő víziközmű szolgáltatás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás biztonságos, magas szolgáltatási színvonalon, költséghatékony módon, megfelelő szakmai és pénzügyi háttérrel rendelkező szolgáltató szervezetek útján történő biztosítása szempontjából kiemelt jelentőségűnek tekinthető a víziközmű szolgáltatás továbbfejlesztett szabályozása.

 

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv. ) megalkotása nagy lépést jelent a meglévő, illetve a Magyarország Csatlakozási Szerződés szerinti szakterületi határidős feladatok teljesítését is szolgáló, központi és EU-s pénzeszközök segítségével továbbfejlesztett, illetve megvalósuló víziközmű rendszerek szakszerű, gazdaságos és hatékony üzemeltetésének elősegítésében.

 

A közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről való gondoskodás a Vksztv. értelmében egyértelműen az állam vagy a települési önkormányzat kötelezettsége.

 

A törvényi szabályozás minden törvényi szinten kezelendő kérdést érint, ilyenek pl. a víziközművekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök, a víziközművek tulajdonjoga, a víziközművek vagyonértékelése, nyilvántartása, a víziközmű-üzemeltetési jogviszony általános szabályai, a vagyonkezelési és szerződéses kérdések, a víziközmű-szolgáltatói működési engedélyezés szabályozása, a víziközmű-szolgáltatási jogviszony, a víziközmű-szolgáltatás díjának megállapítása, a díj tartalma, szerkezete, a díjfelügyelet kérdései, stb.

 

A Vksztv. és a kapcsolódó végrehajtási jogszabályok működésével remélhetőleg olyan víziközmű szolgáltatási struktúra, díjrendszer kialakulása indult el, amely leginkább megfelel az Európai Uniós tagságú Magyarország vízgazdálkodási és településszerkezeti adottságainak, szakmai, és lakossági elvárásainak, fogyasztói igényeinek.

 

A vízellátás-csatornázás területéről bemutatott intézkedések, a hosszú távú célkitűzéseket szolgáló víziközmű szakterületi feladatok végrehajtása a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII.17.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően a három szintű vízügyi igazgatási szervezet - Belügyminisztérium, Országos Vízügyi Főigazgatóság és a 12 vízügyi igazgatóság - koordinációjában, szakmai irányítása mellett és feladatellátása révén valósulnak meg.

 

2014.