Töltés
TEKINTSE MEG FŐ VÍZFOLYÁSAINK LEGFRISSEBB AKTUÁLIS VÍZÁLLÁSAIT! Kattintson a részletekre.
Nagybajcs(09:00):108cm   Komárom(10:00):112cm   Esztergom(10:00):88cm   Budapest(10:00):134cm   Paks(10:00):31cm   Baja(10:00):152cm   Duna Mohács(10:00):173cm   
Töltés
Nyomtatható verzió Küldés
Fertő-tó

A Fertő-tó vagy röviden Fertő (németül:Neusiedler See) Magyarország ÉNY-i  határa mentén, Sopron közelében található.

A Fertő-tó Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Területe Ausztria és Magyarország területén helyezkedik el úgy, hogy nagyobbik része osztrák terület. Partvidéke a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és az ausztriai Neusiedler See- Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik. A Fertő-táj és ennek részeként Fertő-tó a világörökség része. A Fertő-tó Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, mintegy 20 ezer éves.

A Balaton után Közép-Európa második legkönnyebben felmelegedő tava. Hőmérséklete nyaranta nem ritkán eléri a 30 °C-ot.

 

A Fertő-tó legfőbb fizikai és kémiai jellemzői

A Fertő-tó Európa ötödik legnagyobb tava, a kontinentális síkvidéki sós tavak legnyugatibb képviselője. Legfőbb jellemzője a sekélység (átlagos mélysége az 1 m-t sem éri el, feneke lapos, vízszintes, csak a közepe táján mélyül 50-60 cm-re), a nagy vízszintingadozás és a magas sótartalom. A sótartalom geológia, hidrológiai adottság, változása évszakfüggő, nyáron a 2000 g/m3-t is eléri. Domináns kationjai a nátrium és a magnézium, míg az anionok közül a hidrogén-karbonátok, szulfátok és kloridok emelhetők ki. Mivel a nátrium nátriumhidrogénkarbonát formájában van jelen, a tavat "szikes tó"-ként, vagy más néven "szóda tó"-ként tartják számon. Vize tehát erősen alkáli jellegű, ezért kémhatása lúgos, pH értéke 8,0 felett van. A tó vizére a magas kémiai oxigénigény jellemző, ami a lebegőanyag szinte állandó felkeveredésének, illetve a huminsavak következménye.

Az oxigéntartalom tekintetében két teljesen különböző területre oszthatjuk a tavat, a nyíltvizű tófelületre és a nádövezet, csatornák, belső tavak területére. Kettőközötti vizminőségkülönbség szemmel látható A nyíltvizű tófelület az állandó átkeveredés, az előnyös oxigénviszonyok és a csekély szervesanyagterhelés miatt opalizáló színt mutat.

(1.kép) A nádövezet vizei (a csatornák és belső tavak) a kioldott huminsavaktól mélybarna   színűek (2. kép).

 

Fertő-tó nyílt vízi tófelület (1. kép)

 

 

 

Fertő-tó nádövezet vize (2. kép)

  

Tipikus szikes tavi jellege a Fertőszéplak alatti Madárvárta-öbölnek van, sekély vizével, déli szél hatására előbukkanó iszapzátonyaival. A nyílt víz színe mindig iszapszürke, ellentétben a helyenként 5-6 km széles nádasba zárt, belső tavak átlátszó, humuszsavaktól sötétbordó vizével. Ezek a tavak - a Balf alatti Herlakni - és Óberlakni-tó, a Hidegségi-tó, az Überfahrttól - az elnádasodott csatornákon és magán a nádason keresztül csak minimális vízkémiai kapcsolatban vannak a nyílt vízzel. Hasonlít hozzájuk a mesterséges eredetű Balf alatti fürdő (egykor Pittner-féle strand) is. A délkeleti part szikes tavai az utóbbi évek élőhelyrekonstrukciós munkájának eredményei.
A Fertőben nagy mennyiségű leülepedett, de még laza állapotban lévő iszap található. Átlagos vastagsága Ausztriában 30 cm, Magyarországon 60 cm.
 
Forrás: Szakértői Összefoglaló - Vízminőség szakterület (Készítette: Némethné Deák Irén)

 

 

Részletek a "Fertő tavi mekszikópusztai-zsilip üzemelési szabályzat
újrafogalmazásának szakértői alapjai és eredményei" című anyagból:
 

1 A Fertő-tó vízháztartása 

A tó vízháztartását elsősorban a tóra eső csapadék és a tópárolgás alkotja. A tóba befolyó vízhozam és a levezetett vízmennyiség alárendelt szerepet játszik. 

 

Összetevők

Rész (%)

Csapadék

78 %

Felszíni beáramlás

20 %

Felszín alatti beáramlás

2 %

Összesen (+)

100 %

Párolgás

90 %

Felszíni kiáramlás

10 %

Összesen (-)

100 %

1. táblázat: A Fertő-tó vízmérlege

 

A tó vízállásai a Hansági-főcsatorna 1910. évi üzembevétele óta nem alakulnak természetes módon. 1964. év végéig a meglévő tűsgát szabályozás nélkül üzemelt. 1965 óta a vízállást bilaterális egyezmények szerint kezelik. Az 1932-től rendelkezésre álló vízállásadatsorok az átlagos tóvízszintek jelentős megemelkedését mutatják 1965 óta, a tóvízszint szabályozása óta.
 
2. A Fertő-tó levezető rendszer
A tó levezető rendszer (Hansági-főcsatorna és Rábca) képezi a szomszédos osztrák és magyar oldalon hasznosított területről származó vizek és csatornák befogadóját. A Hansági-főcsatorna és Rábca vízrendszereken keresztül a Fertő-tó levezetett vizei mellett az Ikva árvizei és a rendszer mindkét oldalán lévő belvizei a Mosoni-Dunába és ezzel a Dunába kerülnek levezetésre. A Duna árvizeit az Abdai árvízkapu zárja ki a rendszerből.
 

 
1.ábra: a levezető rendszer vázlata a Fertő tavi zsiliptől a Mosoni-Dunáig

 

A természetes esés következtében a levezető rendszerben 5 m3/s-t meghaladó levezetés mellett olyan vízszint keletkezik, amely mellett a betorkolló csatornák zsilipjeit zárni kell és esetenként a belvizeket szivattyúzni kell. A szivattyú berendezések az osztrák oldalon Seewinkelben és magyar oldalon a levezető rendszer mindkét oldalán találhatóak.
 
Fertő tavi hidro-ökológiai tájékoztató rendszer:
A Fertő tavi hidro-ökológiai tájékoztató rendszert az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság üzemelteti .
A projekt az Ausztria-Magyarország Interreg III.A. Közösségi Kezdeményezési Program 3. prioritás 2. intézkedés támogatásával, a tavat érintő hiánypótló információs rendszerként jött létre. E projekt célkitűzése a "Fenntartható kisprojektek támogatása minden intézkedésben - környezetvédelmi kérdések" témaköréhez kapcsolódott, melynek célja volt a tartós kommunikáció és együttműködés megerősítése és elősegítése a régióban.
A Fertő tavi hidro-meteorológiai állomás projektbeli fejlesztésének köszönhetően a tájékoztató rendszer WEB oldalán a szakértői anyagokon kívül megjelennek az on-line rendszerben a tóról érkező, az állomás által gyűjtött napi meteorológiai adatok is. http://www.ferto-neusiedlersee.hu/
Fel Fel