Töltés
TEKINTSE MEG FŐ VÍZFOLYÁSAINK LEGFRISSEBB AKTUÁLIS VÍZÁLLÁSAIT! Kattintson a részletekre.
Nagybajcs(09:00):108cm   Komárom(10:00):112cm   Esztergom(10:00):88cm   Budapest(10:00):134cm   Paks(10:00):31cm   Baja(10:00):152cm   Duna Mohács(10:00):173cm   
Töltés
Nyomtatható verzió Küldés
Duna

Földrajzi leírás

 
A Duna Európa második leghosszabb és legbővizűbb folyója a Volga után, hossza 2860 km. Az a hely, ahonnan egy folyó az útjára indul, a folyó eredése, a folyók útja a torkolatnál ér véget. A Duna Németországban, a Fekete-erdőben két kis forrásból ered és gazdagon szerteágazó torkolattal ömlik a Fekete tengerbe. Útja során hegyeket tör át, hasadékot vés a sziklába, völgyeket mélyít a hegyek közé, hatalmas síkságokat tölt fel. A vízfolyás a torkolatig lehet: ér, csermely, patak, folyó folyam. A legkisebb az ér, a legnagyobb a folyam. A Dunát általában folyónak nevezzük, de az 1000 kilométernél hosszabb, bővizű természetes vízfolyást folyamnak hívják. A Duna is folyam.
A következő országokon folyik keresztül: Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária, Ukrajna és Moldovát is érinti.
 
A Duna egy nagy kék szalag Európa térképén. Hazánk fő folyója, Magyarország területe teljes egészében a vízgyűjtőjéhez tartozik. Magyarországi szakasza 417 km, ebből 142 km határfolyó Szlovákiával. Háromszáz mellékfolyója közül 30 hajózható. Legnagyobb mellékfolyója a Tisza.
 
A Duna nagyon sok mellékággal rendelkezik hosszú folyása során. Ezek közül hazánkban a legjelentősebbek:
  • Kis-Duna (Csallóköznél)
  • Mosoni-Duna (Szigetköznél)
  • Szentendrei-Duna
  • Ráckevei-Duna

A Duna teljes hossza három jellegzetes szakaszra osztható:

  • a Felső- a forrástól a Dévényi kapuig (Szlovákia)
  • a Középső- a Vaskapuig (Románia)
  • az Alsó- a Vaskaput köti össze a fekete-tengeri torkolattal.
Kezdeti sebes, hegyi áramlását dombok és erdők, később ártéri erdők és végül a deltában hatalmas területen náddal, vad dzsungellel borított mocsarak, mellékágak, csatornák kísérik. Azt a területet, ahol a Duna beletorkollik a Fekete-tengerbe, Duna-deltának nevezik. Miért is hívják így? Azért, mert a Duna több ágra szakadva deltatorkolattal ömlik a Feketetengerbe. A Duna mélysége, szélessége és sebessége nagyon változó.
A felső szakaszon gyors sodrás, a vízszint jelentős esése a jellemző, partjainál bontja a kőzeteket, mélyíti a medrét, a keletkezett hordalékot tovább szállítja.
A középső szakaszon a folyó sebessége csökken.
Az alsó szakasz nagyon lassú folyású és kis esésű. Itt a durvább hordalékát nagyrészt lerakja a folyó. A Duna-deltánál szinte állóvízzé alakul a Duna, minden hordalékát lerakja, ezáltal egyre nagyobb területet vesz el a tengertől.
A síkságokon kiszélesedik a folyó, Belgrád alatt 1 km-es szélességet is megközelíti, de vannak völgyszakaszok, ahol elkeskenyedik, pl. a Kazán-szorosban 151 méter széles csupán.
Budapesten a Széchenyi lánchídnál 350 méter a Duna szélessége. A szélességgel ellentétesen alakul a vízmélység, pl. a Kazán-szorosban a 75 métert is meghaladja, de a budapesti szakaszon 3-10 méter között váltakozik. A mélységnek megfelelően a vízsebesség is növekszik, a sekélyebb helyeken csökken. Budapestnél az átlagos sebesség fél méter másodpercenként, de árvízkor a két és fél métert is elérheti. Medrében hol több, hol kevesebb víz folyik, azaz a víz szintje hol magasabb, hol alacsonyabb. A folyók vízállása állandóan változik. A változásban azonban bizonyos szabályszerűségek figyelhetők meg.
Fel Fel
 1   2   3   4