Töltés
TEKINTSE MEG FŐ VÍZFOLYÁSAINK LEGFRISSEBB AKTUÁLIS VÍZÁLLÁSAIT! Kattintson a részletekre.
Nagybajcs(15:00):115cm   Komárom(15:00):135cm   Esztergom(15:00):121cm   Budapest(15:00):183cm   Paks(15:00):89cm   Baja(15:00):231cm   Duna Mohács(15:00):262cm   
Töltés
Címkék
Nincsenek címkék.
Nyomtatható verzió Küldés
Egységes adatbázis környezet
 
Az egységes adatbázis környezet három elemre épül:

 

 

1. RELÁCIÓS (SQL) ADATBÁZIS KÖRNYEZET

 
Az egységes adatbázis környezet kialakításánál fontos szempont volt, hogy az 1978-as decentralizáció óta a területi vízügyi igazgatóságok önálló, nagy erőforrás igényű helyi feladatokat látnak el. Ehhez a decentralizált működéshez decentralizált adatbázis környezet szükséges, mivel például az árvízi védekezés esetén nem képzelhető el, hogy a nagy tömegű adatsorok egy távoli adatbázisból a kisebb sávszélességű átvitelen csak 20-30 perc alatt jussanak el, azokra ott helyben, azonnal szükség van.
A relációs adatbázis környezetben a nagy tömegű mennyiségi és feldolgozott adatsorok jelenleg közel 40 millió adattételt tesznek ki, közel 500 ezres nagyságrendű vízügyi objektumra vonatkozólag, és ez a mennyiség még folyamatosan növekszik. Viszont a napi változás nem óriási mennyiségű, ezért a vízügyi decentralizált adatbázisok adatreplikációval folyamatosan kicserélik a szükséges adatváltozásokat, és az országos rendszer egységben marad, de a területi hálózatokon is minden adat elérhető helyben. Ily módon a vízügyi adatreplikációs adatbázis modell a központi és az osztott adatbázis modell előnyeit egyesíti.
 
 
SQL Server alapú országos rendszer (relációs adatbázisok)

 

A következő ábra az SQL Szerver alapú egységes környezetet vázolja fel:

 

A rendszer kiépítése 2000-2003 között zajlott; használói a VKKI, 12 KÖVIZIG, ÁBKSZ, VITUKI, VM, valamint a központi szerverparkban található szerver. Az adatok szinkronizációja az egyes szerverek között replikációval történik, amelyet egy a VKKI-ban elhelyezett SQL Szerver vezérel.
 
Fő jellemzői:
  • a szervezeten belüli gyors adatelérés (minden szervezetnél van adatbázis szerver)
  • nagyfokú redundancia (minden adatbázis több példányban létezik)
  • hibatűrés (a kritikus helyeken MS Failover Cluster használata, minden szerver felé két adatkapcsolat került kialakításra - bérelt vonal/internet)
 
Az SQL Szerver a vízügyi ágazatban rendkívül jól vizsgázott, az egységes informatikai infrastruktúra környezetbe - itt ki kell emelni a Microsoft Office Word, Excel, stb. alkalmazásokat - kiválóan integrálódik. Az SQL Szerver 2005/2008 R2 biztonsági és ügyfél azonosító rendszere teljes mértékben integrált a Windows Server 2003 R2/2008 R2 Active Directory (hálózati címtár) rendszerével. Így a vízügyi felhasználók a helyi hálózatba történő bejelentkezés után az SQL Szerver rendszerben is azonosítottak, oda nem szükséges külön bejelentkezés, ugyanakkor az SQL Szerver további biztonsági, jogkör, szerepkör korlátozásai is érvényesítésre kerülnek.

 

Lotus Domino alapú rendszer (dokumentum-adatbázisok, levelezés)

 
Hasonlóan, az egységes vízügyi hálózaton belül adatreplikációval működnek a Lotus Domino alkalmazások. Ezt a következő ábra szemlélteti:
 

 

 
A rendszer alapját Lotus Domino szerverek képzik ezek legfontosabb általános jellemzői:
  • fokozott rendelkezésre állás, nagyfokú megbízhatósági és biztonsági funkciók
  • a címtár-források központi kezelése ellenőrzése, ezáltal alacsonyabb rendszer terhelés
  • számos eszközzel támogatott adminisztrációs feladatok, mint például az archiválás, a kvóta-kezelés és a levélszemét-szűrés
  • támogatja a fontosabb kommunikációs szabványokat (SMTP, MIME, POP3, LDAP, SSL, HTTP, IMAP, NNTP, NRPC) 
  • a Microsoft Active Directory integrálása a Domino 8.5 Administrator-ba lehetővé teszi, hogy a Windows-adminisztrátorok mindössze egyetlen konzolról biztonságosan kezeljék a két külön címtárban található felhasználókat és csoportokat
  • integrált webszerver amely képes az Internet- és Intranet kliensekről elérhető webhelyek kiszolgálására

 

A Domino alapú országos informatikai rendszer kiépítése 1993-ban kezdődött el és azóta is folyamatosan tart. A rendszer használói: VKKI, 12 KÖVIZIG, ÁBKSZ, VITUKI, VM, valamint a központi szerverparkban található szerver. A szerverek egységes kapcsolatainak köszönhetően továbbítódnak az üzenetek és az adatok a rendszer felhasználói között. Ez sok esetben nem csak a hagyományos értelemben vett adattovábbítást jelenti, hanem a felhasználók közötti automatikus, vagy időzített adatcserét.Az országos Lotus Domino hálózat és a rendszer üzemeltetése szempontjából a legfontosabb alkalmazása a Védekezési Információs Rendszer (VIR). A jelenlegi infrastruktúrát azonban a VIR mellett sok más fontos területen használják, az időközben fejlesztett és vásárolt további alkalmazásokkal. Ilyenek az Internetes /Intranetes megjelenés adatkapcsolat az MS SQL szerverek adataival, internetes levelezés, ügyiratkezelési rendszer, ISO rendszer.A szerverek alapvető rendszeradatbázisai és alkalmazás tervei (template) országosan egységes replika példányok. A helyi adatbázisok felügyelete a helyi rendszergazdák feladata, munkájukat egy automatizált rendszer ellenőrző program segíti.

 

Logikai felépítés:

 
Logikai felépítés szerint egy részben hierarchikus, részben nem-hierarchikus rendszerről beszélhetünk:
  • levelezés (nem-hierarchikus)
  • replikáció (hierarchikus)

A helyi hálózatot tekintve a KÖVIZIG-eken egy hierarchikus rendszer került kiépítésre ennek elemei:

  • Lotus Domino szerver
  • Lotus Domino tartalék szerver (az üzembiztonság miatt az "éles" szerver mellett egy tartalék szerver is üzemel amely alkalmas arra, hogy a fő szerver meghibásodása esetén átvegye annak funkcióját, hiszen ezek konfigurációja megegyezik a fő szerverekével, továbbá megtalálható rajta valamennyi adatbázis ezek másolatai ütemezetten replikázódnak. Így elkerülhető, hogy az országos kommunikációban hosszabb kiesés legyen)
    • Ezekhez a szerverekhez kapcsolódnak a felhasználók Lotus Notes kliensei.
  • a Szakaszmérnökségek Lotus Domino szerverei és ezek Lotus Notes kliensei.
Az itt felsorolt gépek kapcsolata alkotja a helyi Lotus Domino rendszer alapját a KÖVIZIG-ek szintjén.
 
A KÖVIZIG-ek közötti együttműködést tekintve a KÖVIZIG-ek helyi rendszereinek együttese alkotja a távoli hálózatot, ahol minden egyes szerver azonos szintet foglal el a hierarchiában. Kivétel csak az VKKI szervere ami a replikáció lebonyolításában vezető szerepet tölt be. (A KÖVIZIG szerverei csak kommunikációs kapcsolatban állnak egymással nem történik közöttük replikáció).
 

Térinformatikai környezet 

 
A következő ábra a térinformatikai összetevők felépítését mutatja be a vízügyi hálózatban:
 

 

A rendszer jellemzői a következők:

  • Nyitottság
  • Korszerű, osztott adatbázisok kialakítása (SQL szerverek-ArcSDE szerverek alkalmazása)
  • Korszerű hálózatos kommunikáció alkalmazása
 
A Vízügyi Térinformatikai GIS-rendszer felépítése a következőkben foglalható össze:
 

Központi rendszerek

  • térkép file-szerver működtetése (file szinten elérhető GIS állományokkal, felügyelt és logikusan felépített hierarchiában, pl Vízkészletgazdálkodási Atlasz, OTAB fedvényei, EU-VKI térképek, Folyófelmérési Atlaszok)
  • ftp kapcsolat működtetése a térképi file-szerver és a KÖVIZIG-ek között, egy munkahelyes környezetben, a letölthető rétegekre vonatkozóan
  • ArcSDE szerverek működtetése a központ és a Központi Térképszerver (szerverfarm) között. A központi ArcSDE feladata egyrészt az ArcGIS termékek kiszolgálása a felhasználók felé (VIZIG-ek felé is), valamint adatátadás a Központi Térképszerver felé.
  • Központi Licenc Server működtetés, az Országos ArcGIS Desktop termékek használata érdekében
  • ArcIMS rendszer üzemeltetése a Központi Térképszerveren, a rajta lévő felületek kialakításával, menedzselésével és felügyeletével együtt (ennek háttéradatbázisa az itt üzemelő ArcSDE szerver és egyéb adatbázisok)
  • Geo-adatbázisok (kapcsolat-felépítés a térképi rétegek, valamint térkép-OTAR adatbázisok között) kialakítása, menedzselése, elérhetővé tétele a teljes hálózaton, VIZIG-ek felé is.

 

Helyi, igazgatósági térinformatikai alkalmazások

 

  • Megjelenítő eszközök alkalmazása (ArcGIS Desktop, Explorer és Hydra), kapcsolatuk kiszolgálása a központi adatbázisokból (térkép-szerver felől, illetve az ArcSDE adatbázisából)
  • Helyi környezet teljes körű kiszolgálása, helyi térképszerverek file-szintű, vagy akár távoli központi adatbázis-elérésen keresztül (pl. Szakaszmérnökség. kapcsolata az Országos ArcSDE szerverrel), vagy Internet-en keresztül.
Fel Fel
  1   2   3   4