Talajnedvesség
A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által meghatározott, %-ban megadott talajtelítettségi adatok alapján végeztük el.
Síkvidékeinken a talajok legfelső (0-20 cm-es) rétegének nedvességtartalma szeptember végén általában az egy hónappal korábbi állapothoz képest általában kismértékben növekedett. A 0-20 cm-es talajréteg nedvességtartalmát a Tiszántúlon a 35-50% közötti, a Kisalföldön az 50-60% körüli telítettségi értékek jellemezték. Számottevő nedvességtartalom-növekedés a Duna-Tisza köze középső részén és a Mezőföld területén mutatkozott a szeptember végi állapothoz képest, itt a telítettségi értékek 60-70% között alakultak.
A 20-50 cm közötti talajréteg nedvességtartalma - a Dráva menti síkság területének kivételével - októberben számottevően nem változott síkvidékeinken. A hónap végén a telítettségi értékek 20-30% között voltak.
Az 50-100 cm-es talajréteg nedvességtartalmában októberben ugyancsak nem következett be számottevő változás. A hónap végén a jellemző telítettségi értékek 25-35% között alakultak, ennél magasabb nedvességtartalom (35-45% közötti telítettségi értékek) a Tiszántúl északkeleti peremén fordult elő.
Talajvíz
Októberben Magyarország síkvidéki területein mindenhol csökkent a talajvízszint. A csökkenés a 0-25 cm közötti értéktartományban helyezkedett el. Néhány kisebb körzetben a Nyírség, a Bihari-sík, a Szolnok-Túri-sík és a Felső-Szigetköz területén kissé nagyobb eltérések is előfordultak.
Az 1971-2000. közötti időszak október havi átlagértékeihez viszonyítva magasabban helyezkedett el a talajvíztükör a Tiszántúl területének jelentős részén, elsősorban a Felső-Tisza vidéken, a Körös-Maros köze területének nyugati és déli részén, a Sajó torkolatvidékén, a Közép-Tisza vidék területének jelentős részén, a Duna-Tisza köze északi peremvidékén és a Mezőföld kisebb körzeteiben. A viszonyítási időszak átlagértékénél kissé (0-25 cm) alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör a Nagykunság délkeleti részén, a Nagykunság és a Hortobágy határvidékén, a Körös-Maros köze északkeleti részén, a Kis-Sárrét területén, a Mezőföld északi részén, a Dráva-menti síkság területén és a Kisalföld területének csaknem egészén. A legnagyobb, egyes körzetekben 300 cm-t meghaladó eltérések továbbra is a Mátra előterében és a Duna-Tisza közén jelentkeztek.
Októberben a síkvidékek területi átlagában az 1971-2000. közötti időszak október havi átlagértékénél ~5 cm-rel magasabban helyezkedett el a talajvíztükör.
Belvízi helyzetértékelés
Az alábbi belvízi helyzetértékeléssel kapcsolatban tájékoztatjuk a Tisztelt Felhasználót, hogy a KÖVÍZIG-ek forráshiányos működése miatt az értékeléshez felhasznált adatok túlnyomó része becsült, tájékoztató jellegű.
2011 októberében országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 101,64 millió m3 volt, amely 27,58 millió m3-rel (37 %-kal) haladta meg az előző
Nincs készültség
I. fokú készültség
Vízállások
