Töltés
Felhívjuk a Tiszán lévő úszóművek és úszóeszközök tulajdonosainak, valamint az érintett parthasználóknak a figyelmét, hogy a folyók felületén nagy mennyiségű és nagyméretű jégtáblák megjelenésére lehet számítani, melyek az árhullám megérkezésével folyamatosan emelkedő vízszintek mellett vonulnak le. Ezúton kérünk minden tulajdonost, hogy tulajdonának védelme érdekében gondoskodjon ezek beszedéséről vagy menedékhelyre való vontatásáról.
Nagybajcs(17:00):201cm   Komárom(17:00):220cm   Esztergom(17:00):212cm   Budapest(18:00):297cm   Paks(18:00):280cm   Baja(17:00):458cm   Duna Mohács(18:00):478cm   
Töltés
Nyomtatható verzió Küldés
Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése

 

 

 
 
 
 
 
A Vásárhelyi Terv továbbfejlesztésének szükségszerűsége
 
Magyarország az ezredforduló éveiben ismétlődő és nagy intenzitású árhullámok levonulásának volt szenvedő alanya. 1998-2001 között, négy rendkívüli árhullám vonult le a Tiszán, amelyek esetenként egy méterrel is meghaladták az addig mért legmagasabb vízszintet. Az árvizek hatalmas károkat okoztak, a helyreállítás óriási pénzösszegeket emésztett fel.
Az okokat keresve elmondható, hogy több tényező együttes hatására alakulhatott így a helyzet. Magyarország a Kárpát-medence legmélyebben fekvő területén helyezkedik el, így hirtelen olvadás vagy nagy esőzések esetén a Kárpátokból lezúduló vízmennyiséggel hazánknak kell megbirkóznia.
 
A második világháborút követően az árvízvédelem a töltések magasítását tűzte ki célul. Az elmúlt évtizedekben a folyó nagyvízi medre nagymértékben szűkült a nagymértékű iszap- és hordalék-lerakódás, a beépítések, illetve a telepített és felsarjadt növényzet miatt. Világossá vált, az árvízvédelmi rendszer védelmi képessége nem növelhető a töltések vég nélküli emelésével, a töltések magasságának növeléséhez ugyanis az összes, a folyót keresztező műtárgy, híd átépítését vonja maga után, ami rendkívüli mértékben megnövelné a beruházási költségeket. A töltések magasítása olyan állékonysági problémákat okozhatnak, amelyek csak teljes átépítéssel, vagy új nyomvonalvezetéssel orvosolhatók. Ezek a megoldások szintén jelentős beruházási költségnövekedést jelentene.
 
A vízügyi szakemberek megoldást kerestek a probléma orvoslására. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban és szakmai (VKKI és jogelődei, VITUKI) háttérintézményeiben az ezredfordulón megindult munka célja az volt, hogy olyan árvízvédelmi koncepció szülessen, amely az árvízvédelmi feladatok mellett társadalmi és gazdasági kérdésekre is választ talál.
 
A megoldást a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (a továbbiakban VTT) nevű programban találták meg. Az elgondolás szerint kétfajta műszaki beavatkozás ad megoldást az árhullámok levezetésére, az egyik, hogy a lehető legrövidebb idő alatt vezessük le az árhullámot, a másik, hogy a káros víztöbbletet szabályozott körülmények között a folyó mentén újonnan épített árapasztó tározókba vezetik és az árhullám levonulása után engedik vissza a folyóba.
Az árvízvédelem megoldása mellett a Tisza-völgy térségfejlesztését (infrastruktúra, környezet- és természetvédelem, ökoturizmus, stb.) is magában foglalja a program.
 
A tározókhoz kapcsolódóan megteremtettük azokat a feltételeket, amelyek az árvízmentes időben a tájgazdálkodást, a kiegyensúlyozott vízellátást szolgálják.
 
A program megvalósítása
  
(átadva 2008. november 14.)
 Tiszaroffi árapasztó tározó
(átadva 2009. július 9. )
 
Hanyi - Tiszasűlyi árapasztó tározó
(építés alatt átadás 2012-ben)

 

Szamos - Kraszna közi árapasztó tározó

(közbeszerzési eljárás előtt)
 
Beregi árapasztó tározó
(közbeszerzési eljárás előtt)

 

Fel Fel