Töltés
Felhívjuk a Tiszán lévő úszóművek és úszóeszközök tulajdonosainak, valamint az érintett parthasználóknak a figyelmét, hogy a folyók felületén nagy mennyiségű és nagyméretű jégtáblák megjelenésére lehet számítani, melyek az árhullám megérkezésével folyamatosan emelkedő vízszintek mellett vonulnak le. Ezúton kérünk minden tulajdonost, hogy tulajdonának védelme érdekében gondoskodjon ezek beszedéséről vagy menedékhelyre való vontatásáról.
Nagybajcs(04:00):281cm   Komárom(04:00):289cm   Esztergom(07:00):291cm   Budapest(04:00):354cm   Paks(04:00):355cm   Baja(04:00):520cm   Duna Mohács(04:00):530cm   
Töltés
Nyomtatható verzió Küldés
Kvassay Jenő Nemzeti Vízstratégia

 Nemzeti Vízstratégia

A víz fontossága napjainkra soha nem látott mértékben került a figyelem középpontjába, melyhez elég csak a 2013-as Budapesti Víz Világcsúcs, vagy a pár hete Dél-Koreában megrendezett Víz Világ Fórum sikerét és visszhangját felidéznünk, benne örvendetesen érdemi magyar szerepvállalással. A klímaváltozás globális, regionális és ország-léptékű hatásaihoz való adaptálódás, az ebből következő vízgazdálkodási problémák integrált megoldása, a vízhez való egyenlőtlen hozzáférés generálta vízipari és piaci műveletek mind-mind azt erősítik, hogy az ezekből adódó feladatok megoldásához társadalmi támogatottság mellett elfogadott programunk legyen. Ráadásul úgy, hogy mindez a világban nagyon hízelgően elterjedt "vízügyi nagyhatalom" megítélésünket minél több valóságtartalommal támaszthassa alá.

Érthető és kényszer is ez az ambíció, ha meggondoljuk, hogy hazánk a Kárpát-medence legmélyén, országhatárokkal osztott vízgyűjtőn fekszik. Ennek a történelmileg kialakult adottságnak kiszolgáltatott vízgazdálkodási helyzet a következménye. Ez azt jelenti, hogy a vízgazdálkodás szempontjából fontos vízállapotokat jellemző paraméterek (mennyiség, minőség, időbeli eloszlás) jórészt a határokon túli vízgyűjtőkön tett beavatkozások függvénye. Ebből következik azután, hogy a hazai vízgazdálkodás alakításában a kormánynak kiemelkedő szerepe van, a nemzetközi együttműködés szakmailag megkerülhetetlen, és a vízgazdálkodás az ország biztonság politikájának részévé vált.

Nem véletlen tehát, hogy 2010-et követően a víz kiemelkedő nemzeti jelentőségét felismerte a politika. Megindult a meggyengült alapok újjáépítése:

  • a víz megjelenik az Alaptörvényben, nevezetesen az, hogy a vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége, továbbá, hogy a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését Magyarország - számos más egyéb joggal egyetemben - az ivóvízhez való hozzáférés, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő;
  • a vizek és vízilétesítmények tulajdonjogának kétharmados szintű garantálása a nemzeti vagyontörvényben,
  • a víziközmű szolgáltatásról szóló törvény, majd ennek nyomán a viziközművek integ-rációja, az ésszerű üzemméretek kialakítása,
  • a vízgazdálkodásért való kormányzati felelősség fokozatos integrálása a Belügyminisztériumba,
  • 2015-ben érzékelhető kimozdulás a finanszírozás tekintetében is (212 fős létszámkeret-bővítés a közalkalmazotti körben, szerény, de növekvő fenntartási források biztosítása).

A munka azonban nem befejeződött, hanem elkezdődött, amit leginkább az fémjelez, hogy a Kormány döntést hozott a Nemzeti Vízstratégia különös tekintettel a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó cselekvési program, a Kvassay Jenő Terv elkészítésére.

A Nemzeti Vízstratégiának vagyis a Kvassay Jenő Tervnek a helyzetelemzésből a kihívások és hajtó erők elemzéséből, a vonatkozó nemzetközi ajánlások és jogszabályok figyelembevételéből kiindulva be kell mutatni azt a víziót, amit Magyarországnak hosszú távon el kell érnie. Ezt a víziót azonban rövid, közép és hosszú távú cselekvési programmá kell lebontani, hogy a végrehajtáshoz szükséges építkezés szervezeti, jogi és erőforrás szükségleti feltételei fokozatos és tudatos munkavégzés mellett biztosíthatóak legyenek.

A Kvassay Jenő Tervnek általánosságban feladata a vizek kezelésével, használatával kapcsolatos célkitűzések és eszközök meghatározása, a feladatok megoldásához szükséges intézkedések megvalósítási feltételeinek megteremtése, az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek és kereteinek kialakítása, az aszály káros hatásainak megelőzése és mérséklése. Javaslatokat tartalmaz az állami és önkormányzati, valamint a kormányzaton belüli feladatellátás módosítására, a finanszírozás feltételeinek javítására, a szervezeti rendszer célirányos átalakítására.  A vízstratégia foglalkozik a tervezés, a kutatás és a képzés feladataival.  

A Kvassay Jenő Tervben konkrétan az EU második tervciklusához (2014-2020) igazított vízgazdálkodás fejlesztési és szervezési feladatokat kell megfogalmazni. Ilyen módon a Kvassay Jenő Tervnek az alábbi önálló fejlesztési projekteknek és szakpolitikai stratégiáknak irányt, legitimitást, szakmai célfüggvényt és szakterületeket összefűző kohéziót kell adnia. Ilyenek a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT 2) felülvizsgálata. Az árvízi kockázatkezelési tervezés, aminek része a belvizek elleni és aszály kockázati tervezés is (ÁKK). Társadalmi konszenzust megalapozó iránymutatást kell tartalmazni a Homokhátsági vízhiány körül kialakult társadalmi és szakpolitikai illetve terület és térségfejlesztési vitában. Keretet kell adni a Tisza-völgy árvízfejlesztési programjának, ami kiterjed a folyamatosan emelkedő árvizek elleni védelemre és a vízkészletek iránti fokozódó igények kielégítésére. Irányt és ütemet kell szabni a fokozatosan javuló, de messze nem kielégítő szennyvíztisztítási programnak. 

Somlyódy Balázs

Főigazgató

Fel Fel