Töltés
TEKINTSE MEG FŐ VÍZFOLYÁSAINK LEGFRISSEBB AKTUÁLIS VÍZÁLLÁSAIT! Kattintson a részletekre.
Nagybajcs(01:00):354cm   Komárom(00:00):327cm   Esztergom(01:00):285cm   Budapest(01:00):343cm   Paks(23:00):258cm   Baja(01:00):384cm   Duna Mohács(01:00):389cm   
Töltés
Nyomtatható verzió Küldés
Kvassay Jenő Nemzeti Vízstratégia

 Nemzeti Vízstratégia

A víz fontossága napjainkra soha nem látott mértékben került a figyelem középpontjába, melyhez elég csak a 2013-as Budapesti Víz Világcsúcs, vagy a pár hete Dél-Koreában megrendezett Víz Világ Fórum sikerét és visszhangját felidéznünk, benne örvendetesen érdemi magyar szerepvállalással. A klímaváltozás globális, regionális és ország-léptékű hatásaihoz való adaptálódás, az ebből következő vízgazdálkodási problémák integrált megoldása, a vízhez való egyenlőtlen hozzáférés generálta vízipari és piaci műveletek mind-mind azt erősítik, hogy az ezekből adódó feladatok megoldásához társadalmi támogatottság mellett elfogadott programunk legyen. Ráadásul úgy, hogy mindez a világban nagyon hízelgően elterjedt "vízügyi nagyhatalom" megítélésünket minél több valóságtartalommal támaszthassa alá.

Érthető és kényszer is ez az ambíció, ha meggondoljuk, hogy hazánk a Kárpát-medence legmélyén, országhatárokkal osztott vízgyűjtőn fekszik. Ennek a történelmileg kialakult adottságnak kiszolgáltatott vízgazdálkodási helyzet a következménye. Ez azt jelenti, hogy a vízgazdálkodás szempontjából fontos vízállapotokat jellemző paraméterek (mennyiség, minőség, időbeli eloszlás) jórészt a határokon túli vízgyűjtőkön tett beavatkozások függvénye. Ebből következik azután, hogy a hazai vízgazdálkodás alakításában a kormánynak kiemelkedő szerepe van, a nemzetközi együttműködés szakmailag megkerülhetetlen, és a vízgazdálkodás az ország biztonság politikájának részévé vált.

Nem véletlen tehát, hogy 2010-et követően a víz kiemelkedő nemzeti jelentőségét felismerte a politika. Megindult a meggyengült alapok újjáépítése:

  • a víz megjelenik az Alaptörvényben, nevezetesen az, hogy a vízkészlet a nemzet közös örökségét képezi, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége, továbbá, hogy a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését Magyarország - számos más egyéb joggal egyetemben - az ivóvízhez való hozzáférés, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő;
  • a vizek és vízilétesítmények tulajdonjogának kétharmados szintű garantálása a nemzeti vagyontörvényben,
  • a víziközmű szolgáltatásról szóló törvény, majd ennek nyomán a viziközművek integ-rációja, az ésszerű üzemméretek kialakítása,
  • a vízgazdálkodásért való kormányzati felelősség fokozatos integrálása a Belügyminisztériumba,
  • 2015-ben érzékelhető kimozdulás a finanszírozás tekintetében is (212 fős létszámkeret-bővítés a közalkalmazotti körben, szerény, de növekvő fenntartási források biztosítása).

A munka azonban nem befejeződött, hanem elkezdődött, amit leginkább az fémjelez, hogy a Kormány döntést hozott a Nemzeti Vízstratégia különös tekintettel a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó cselekvési program, a Kvassay Jenő Terv elkészítésére.

A Nemzeti Vízstratégiának vagyis a Kvassay Jenő Tervnek a helyzetelemzésből a kihívások és hajtó erők elemzéséből, a vonatkozó nemzetközi ajánlások és jogszabályok figyelembevételéből kiindulva be kell mutatni azt a víziót, amit Magyarországnak hosszú távon el kell érnie. Ezt a víziót azonban rövid, közép és hosszú távú cselekvési programmá kell lebontani, hogy a végrehajtáshoz szükséges építkezés szervezeti, jogi és erőforrás szükségleti feltételei fokozatos és tudatos munkavégzés mellett biztosíthatóak legyenek.

A Kvassay Jenő Tervnek általánosságban feladata a vizek kezelésével, használatával kapcsolatos célkitűzések és eszközök meghatározása, a feladatok megoldásához szükséges intézkedések megvalósítási feltételeinek megteremtése, az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek és kereteinek kialakítása, az aszály káros hatásainak megelőzése és mérséklése. Javaslatokat tartalmaz az állami és önkormányzati, valamint a kormányzaton belüli feladatellátás módosítására, a finanszírozás feltételeinek javítására, a szervezeti rendszer célirányos átalakítására.  A vízstratégia foglalkozik a tervezés, a kutatás és a képzés feladataival.  

A Kvassay Jenő Tervben konkrétan az EU második tervciklusához (2014-2020) igazított vízgazdálkodás fejlesztési és szervezési feladatokat kell megfogalmazni. Ilyen módon a Kvassay Jenő Tervnek az alábbi önálló fejlesztési projekteknek és szakpolitikai stratégiáknak irányt, legitimitást, szakmai célfüggvényt és szakterületeket összefűző kohéziót kell adnia. Ilyenek a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT 2) felülvizsgálata. Az árvízi kockázatkezelési tervezés, aminek része a belvizek elleni és aszály kockázati tervezés is (ÁKK). Társadalmi konszenzust megalapozó iránymutatást kell tartalmazni a Homokhátsági vízhiány körül kialakult társadalmi és szakpolitikai illetve terület és térségfejlesztési vitában. Keretet kell adni a Tisza-völgy árvízfejlesztési programjának, ami kiterjed a folyamatosan emelkedő árvizek elleni védelemre és a vízkészletek iránti fokozódó igények kielégítésére. Irányt és ütemet kell szabni a fokozatosan javuló, de messze nem kielégítő szennyvíztisztítási programnak. 

Somlyódy Balázs

Főigazgató

Fel Fel