Töltés
Felhívjuk a Tiszán lévő úszóművek és úszóeszközök tulajdonosainak, valamint az érintett parthasználóknak a figyelmét, hogy a folyók felületén nagy mennyiségű és nagyméretű jégtáblák megjelenésére lehet számítani, melyek az árhullám megérkezésével folyamatosan emelkedő vízszintek mellett vonulnak le. Ezúton kérünk minden tulajdonost, hogy tulajdonának védelme érdekében gondoskodjon ezek beszedéséről vagy menedékhelyre való vontatásáról.
Nagybajcs(17:00):201cm   Komárom(17:00):220cm   Esztergom(17:00):212cm   Budapest(18:00):297cm   Paks(18:00):280cm   Baja(17:00):458cm   Duna Mohács(18:00):478cm   
Töltés
Nyomtatható verzió Küldés
Fertő-tó

A Fertő-tó vagy röviden Fertő (németül:Neusiedler See) Magyarország ÉNY-i  határa mentén, Sopron közelében található.

A Fertő-tó Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava és szikterülete. Területe Ausztria és Magyarország területén helyezkedik el úgy, hogy nagyobbik része osztrák terület. Partvidéke a magyarországi Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz és az ausztriai Neusiedler See- Seewinkel Nemzeti Parkhoz tartozik. A Fertő-táj és ennek részeként Fertő-tó a világörökség része. A Fertő-tó Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, mintegy 20 ezer éves.

A Balaton után Közép-Európa második legkönnyebben felmelegedő tava. Hőmérséklete nyaranta nem ritkán eléri a 30 °C-ot.

 

A Fertő-tó legfőbb fizikai és kémiai jellemzői

A Fertő-tó Európa ötödik legnagyobb tava, a kontinentális síkvidéki sós tavak legnyugatibb képviselője. Legfőbb jellemzője a sekélység (átlagos mélysége az 1 m-t sem éri el, feneke lapos, vízszintes, csak a közepe táján mélyül 50-60 cm-re), a nagy vízszintingadozás és a magas sótartalom. A sótartalom geológia, hidrológiai adottság, változása évszakfüggő, nyáron a 2000 g/m3-t is eléri. Domináns kationjai a nátrium és a magnézium, míg az anionok közül a hidrogén-karbonátok, szulfátok és kloridok emelhetők ki. Mivel a nátrium nátriumhidrogénkarbonát formájában van jelen, a tavat "szikes tó"-ként, vagy más néven "szóda tó"-ként tartják számon. Vize tehát erősen alkáli jellegű, ezért kémhatása lúgos, pH értéke 8,0 felett van. A tó vizére a magas kémiai oxigénigény jellemző, ami a lebegőanyag szinte állandó felkeveredésének, illetve a huminsavak következménye.

Az oxigéntartalom tekintetében két teljesen különböző területre oszthatjuk a tavat, a nyíltvizű tófelületre és a nádövezet, csatornák, belső tavak területére. Kettőközötti vizminőségkülönbség szemmel látható A nyíltvizű tófelület az állandó átkeveredés, az előnyös oxigénviszonyok és a csekély szervesanyagterhelés miatt opalizáló színt mutat.

(1.kép) A nádövezet vizei (a csatornák és belső tavak) a kioldott huminsavaktól mélybarna   színűek (2. kép).

 

Fertő-tó nyílt vízi tófelület (1. kép)

 

 

 

Fertő-tó nádövezet vize (2. kép)

  

Tipikus szikes tavi jellege a Fertőszéplak alatti Madárvárta-öbölnek van, sekély vizével, déli szél hatására előbukkanó iszapzátonyaival. A nyílt víz színe mindig iszapszürke, ellentétben a helyenként 5-6 km széles nádasba zárt, belső tavak átlátszó, humuszsavaktól sötétbordó vizével. Ezek a tavak - a Balf alatti Herlakni - és Óberlakni-tó, a Hidegségi-tó, az Überfahrttól - az elnádasodott csatornákon és magán a nádason keresztül csak minimális vízkémiai kapcsolatban vannak a nyílt vízzel. Hasonlít hozzájuk a mesterséges eredetű Balf alatti fürdő (egykor Pittner-féle strand) is. A délkeleti part szikes tavai az utóbbi évek élőhelyrekonstrukciós munkájának eredményei.
A Fertőben nagy mennyiségű leülepedett, de még laza állapotban lévő iszap található. Átlagos vastagsága Ausztriában 30 cm, Magyarországon 60 cm.
 
Forrás: Szakértői Összefoglaló - Vízminőség szakterület (Készítette: Némethné Deák Irén)

 

 

Részletek a "Fertő tavi mekszikópusztai-zsilip üzemelési szabályzat
újrafogalmazásának szakértői alapjai és eredményei" című anyagból:
 

1 A Fertő-tó vízháztartása 

A tó vízháztartását elsősorban a tóra eső csapadék és a tópárolgás alkotja. A tóba befolyó vízhozam és a levezetett vízmennyiség alárendelt szerepet játszik. 

 

Összetevők

Rész (%)

Csapadék

78 %

Felszíni beáramlás

20 %

Felszín alatti beáramlás

2 %

Összesen (+)

100 %

Párolgás

90 %

Felszíni kiáramlás

10 %

Összesen (-)

100 %

1. táblázat: A Fertő-tó vízmérlege

 

A tó vízállásai a Hansági-főcsatorna 1910. évi üzembevétele óta nem alakulnak természetes módon. 1964. év végéig a meglévő tűsgát szabályozás nélkül üzemelt. 1965 óta a vízállást bilaterális egyezmények szerint kezelik. Az 1932-től rendelkezésre álló vízállásadatsorok az átlagos tóvízszintek jelentős megemelkedését mutatják 1965 óta, a tóvízszint szabályozása óta.
 
2. A Fertő-tó levezető rendszer
A tó levezető rendszer (Hansági-főcsatorna és Rábca) képezi a szomszédos osztrák és magyar oldalon hasznosított területről származó vizek és csatornák befogadóját. A Hansági-főcsatorna és Rábca vízrendszereken keresztül a Fertő-tó levezetett vizei mellett az Ikva árvizei és a rendszer mindkét oldalán lévő belvizei a Mosoni-Dunába és ezzel a Dunába kerülnek levezetésre. A Duna árvizeit az Abdai árvízkapu zárja ki a rendszerből.
 

 
1.ábra: a levezető rendszer vázlata a Fertő tavi zsiliptől a Mosoni-Dunáig

 

A természetes esés következtében a levezető rendszerben 5 m3/s-t meghaladó levezetés mellett olyan vízszint keletkezik, amely mellett a betorkolló csatornák zsilipjeit zárni kell és esetenként a belvizeket szivattyúzni kell. A szivattyú berendezések az osztrák oldalon Seewinkelben és magyar oldalon a levezető rendszer mindkét oldalán találhatóak.
 
Fertő tavi hidro-ökológiai tájékoztató rendszer:
A Fertő tavi hidro-ökológiai tájékoztató rendszert az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság üzemelteti .
A projekt az Ausztria-Magyarország Interreg III.A. Közösségi Kezdeményezési Program 3. prioritás 2. intézkedés támogatásával, a tavat érintő hiánypótló információs rendszerként jött létre. E projekt célkitűzése a "Fenntartható kisprojektek támogatása minden intézkedésben - környezetvédelmi kérdések" témaköréhez kapcsolódott, melynek célja volt a tartós kommunikáció és együttműködés megerősítése és elősegítése a régióban.
A Fertő tavi hidro-meteorológiai állomás projektbeli fejlesztésének köszönhetően a tájékoztató rendszer WEB oldalán a szakértői anyagokon kívül megjelennek az on-line rendszerben a tóról érkező, az állomás által gyűjtött napi meteorológiai adatok is. http://www.ferto-neusiedlersee.hu/
Fel Fel