vízháztartás, tájékoztató

A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által meghatározott, %-ban megadott talajtelítettségi adatok alapján végeztük el.

Síkvidékeinken a talajok legfelső (0-20 cm-es) rétegének nedvességtartalma június végén az egy hónappal korábbi állapothoz képest alacsonyabb volt. Általában a 25-50% közötti telítettségi értékek voltak a jellemzők, ennél magasabb (50-60% közötti) telítettségi értékek az Alföld északi-északkeleti részén fordultak elő.

A 20-50 cm közötti talajréteg nedvességtartalma júniusban csökkent. Általában a 20-30% közötti telítettségi értékek voltak jellemzők. Ennél magasabb (>30%) telítettségi értékek a Tiszántúl északi felében fordultak elő.

Síkvidékeinken az 50-100 cm-es talajréteg nedvesség-tartalmában júniusban mérsékelt csökkenés következett be. A hónap végén a jellemző telítettségi értékek 45-55% között alakultak.

Júniusban a síkvidéki területek többségén csökkent a talajvízkészlet. A változás mértéke általában néhány cm-t ért el, azonban a korábbinál jelentősebb a 10 cm-nél nagyobb csökkenéssel érintett területek nagysága. Talajvízszint-emelkedés csak a Kisalföld északi részén (10-20 cm) és a Dráva-menti síkság középső részén (~10 cm) fordult elő.

Az 1971-2000. közötti időszak június havi átlagértékénél alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör a Duna-Tisza köze területének csaknem egészén, az Északi-középhegység előterében, a Bodrogközben, a Nyírség észak- és délkeleti részén, a Tiszahát és a Szatmári-síkság területén, a Nagykunság északkeleti és keleti részén, a Körös-Maros köze területének jelentős részén, a Mezőföld területének csaknem egészén, a Dráva-menti síkság és az Alsó-Szigetköz kivételével a Kisalföld területén. A legnagyobb, helyenként 200-300 cm-t meghaladó eltérések továbbra is a Duna-Tisza köze észak- és délnyugati részén, illetve a déli országhatár mellett, valamint a Mátra előterében mutatkoztak. A Tiszántúlon kialakult süllyedések számszerűsített értéke - egy-két körzet kivételével - kisebb volt 100 cm-nél.

A viszonyítási időszaknál magasabban helyezkedett el a talajvíztükör a Hajdúhát déli részén, a Hortobágy délkeleti peremterületén, a Bihari-sík, a Nagy-Sárrét, a Dévaványai-sík területén és a Hortobágy keleti felén, továbbá a Szolnoki-ártéren, a Jászság, a Hatvani-sík területén és a Maros hordalékkúp jelentős részén, valamint a Kisalföldön az Alsó-Szigetköz területén.

A síkvidékek területi átlagában a talajvíztükör 2012. június hónapban az 1971-2000. közötti időszak június havi átlagértékénél 45-50 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el

2012 júniusában országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 74,94 millió m3 volt, amely 31,09 millió m3-rel (29%-kal) maradt el az előző havi mennyiségtől. A június havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt.

A hónap folyamán belvízelöntés összesen 7 ha-on a 006. Kis-balatoni belvízrendszer területén fordult elő.