Töltés
Felhívjuk a Tiszán lévő úszóművek és úszóeszközök tulajdonosainak, valamint az érintett parthasználóknak a figyelmét, hogy a folyók felületén nagy mennyiségű és nagyméretű jégtáblák megjelenésére lehet számítani, melyek az árhullám megérkezésével folyamatosan emelkedő vízszintek mellett vonulnak le. Ezúton kérünk minden tulajdonost, hogy tulajdonának védelme érdekében gondoskodjon ezek beszedéséről vagy menedékhelyre való vontatásáról.
Nagybajcs(17:00):201cm   Komárom(17:00):220cm   Esztergom(17:00):212cm   Budapest(18:00):297cm   Paks(18:00):280cm   Baja(17:00):458cm   Duna Mohács(18:00):478cm   
Töltés
Nyomtatható verzió Küldés
Vízügyi Adattár

A Vízügyi Adattár a vízügyi ágazatban kezelt vízgazdálkodási alapadatok és objektumok struktúrált, digitális formátumú, adatbázis alapú egységes nyilvántartó és adattároló rendszere, mely a relációs leíró (SQL alap adatbázis), a dokumentum alapú (IBM Lotus Domino adatbázis) és a térképi raszteres, vektoros (ESRI ArcGIS adatbázis) elemeket összefüggően, egységes rendszerben tartalmazza. A 39/2007. (III.13.) Kormányrendelet alapján a Vízügyi Adattár központi üzemeltetési feladatait (VIZIR alapadatnyilvántartás) 2007. április 1-től a Vízügy és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság látja el.

 
 
Az egységes adatbázis-környezet három elemét tartalmazza tehát a Vízügyi Adattár: a VIZIR MS SQL Szerver alapú rendszerét, a térinformatikai raszteres és vektoros elemeket, valamint a Lotus Notes/Domino adatbázisok rendszerét. A geoadatbázisok és a Lotus Domino alapú dokumentum adatbázisok ráépülnek az alap (leíró) adatbázisra. A Lotus Domino VIR rendszerrel kapcsolatos földrajzi és jelenleg is létező vízügyi objektumtípusokat a rendszer a Vízügyi Adattárból közvetlenül kezeli, oly módon, hogy az adatredundanciát elkerüljük. A Lotus Domino rendszer az egyéb, ún. dokumentum jellegű adatokat a saját környezetében kezeli.

AZ ADATTÁR SZAKMAI TERJEDELME

A Vízügyi Adattár a vízgazdálkodási alapadatnyilvántartás rendszere, így a szakmai terjedelem így a vízgazdálkodási szakterület feladataiból következik.
 
A vízgazdálkodás meghatározását röviden az 1995. LVII. törvény tartalmazza. E szerint a vízgazdálkodás a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás).
 
A meghatározásból és a vízgazdálkodási törvény tartalmából együttesen következik, hogy mely vízügyi szakterületek tartoznak a vízgazdálkodási tevékenység körébe. Ezek a következők:
 
Vizek és vízilétesítmények kezelése. A vízilétesítmény az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja.
 
Vízkárelhárítás. Vizek kártételei elleni védelem és védekezés: a károsan sok vagy károsan kevés víz elleni szervezett tevékenység.
 
Viziközművekkel végzett közüzemi tevékenység. A művek működtetése során végzett vízellátás, szennyvízelvezetés, -elhelyezés és -tisztítás, valamint egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetés közüzemi tevékenység.
 
Vízkészlet-gazdálkodás. Célja a vizek használatára irányuló igények kielégítése oly módon, hogy ennek következtében a vizek állapotában visszafordíthatatlan változás ne következzék be és a vízkészlethez való hozzáférés lehetősége ne csökkenjen.
A fenti szakterületekkel kapcsolatos földrajzi vízügyi objektumi és logikai (nem földrajzi) vízügyi objektumi nyilvántartás egyaránt része az alapadatnyilvántartásnak.

AZ ADATTÁR FÖLDRAZI TERJEDELME

Adatgazdai vonatkozásban a Vízügyi Adattár a Vízgazdálkodási Információs Rendszert közvetlenül üzemeltető szervezetek terjedelmére terjed ki.
 
Vízügyi objektumok vonatkozásában a Vízügyi Adattár alapadatnyilvántartása a teljes Duna vízgyűjtő-területére terjed ki. Magyarország tekintetében és a vízügyi objektumok esetében a nyilvántartásnak teljes körűnek kell lennie. A külföldi vízügyi objektumok esetében a nyilvántartásnak a Magyarország számára fontos objektumok és lényeges alapadatok esetében kell teljes körűnek lennie.

AZ ADATTÁR SZERVEZETI TERJEDELME

A Vízügyi Adattár Eljárási Rendjében az alábbi szervezetek érintettek:
 
  • Vidékfejlesztési Minisztérium (Ezen belül: vízügyért felelős helyettes államtitkárság)
  • Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, mint az országos központi üzemeltető szervezet
  • Területi adatgazdai jogosítvánnyal rendelkező KÖVIZIG-ek
  • Területi adatgazdai jogosítvánnyal rendelkező KÖTEVIFE-k
 
 

 

A Vízügyi Adattár a Vízgazdálkodási Információs Rendszer (VIZIR) alap (leíró) adatbázis rendszerét alkotja.

Fel Fel