Talajnedvesség
A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által meghatározott, %-ban megadott talajtelítettségi adatok alapján végeztük el.
Síkvidékeinken a talajok legfelső (0-20 cm-es) rétegének nedvességtartalma július végén az egy hónappal korábbi állapothoz képest lényegesen magasabb volt. Általában az 50-90% közötti telítettségi értékek voltak a jellemzők.
A 20-50 cm közötti talajréteg nedvességtartalma júliusban az átlagosnál csapadékosabb síkvidéki területeken (az Északi-középhegység előtere, Kisalföld) az egy hónappal korábbi állapothoz képest emelkedett. Általában a 40-50% közötti, a Kisalföldön a 60-70% közötti telítettségi értékek voltak jellemzők (6. ábra). Síkvidékeink többi részén a nedvességtartalmat az egy hónappal korábbi értékeknél kissé alacsonyabb, 15-30% közötti telítettségi értékek jellemezték.
Síkvidékeinken az 50-100 cm-es talajréteg nedvesség-tartalmában júliusban mérsékelt csökkenés következett be. A hónap végén a jellemző telítettségi értékek 30-40% között alakultak.
Talajvíz
Júliusban - kisebb körzetek kivételével - Magyarország síkvidéki területei mindegyikén csökkent a talajvízszint. A csökkenés értéke a Kisalföld és az Alföld területének csaknem egészén a 0-25 cm közötti értéktartományba sorolható. Jelentős területet érintő nagyobb (25-50 cm) eltérés csak a Dráva-menti síkság területén, illetve az Alföld több kisebb körzetében mutatkozott.
Az 1971-2000. közötti időszak július havi átlagértékénél alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör a Duna-Tisza köze és a Mezőföld területének csaknem egészén, az Északi-középhegység előterében, a Bodrogközben, a Nyírség északkeleti részén, a Tiszahát és a Szatmári-síkság területén, a Nagykunság északkeleti és keleti részén, a Körös-Maros köze területének északi részén, a Dráva-menti síkságon és a Kisalföld területén az Alsó-szigetköz kivételével. A legnagyobb, helyenként 200-300 cm-t meghaladó eltérések továbbra is a Duna-Tisza köze észak- és délnyugati részén, a déli országhatár mellett, a Mátra és a Bükk előterében, valamint a Körösök völgyében és a Nagykunság keleti peremterületén mutatkoztak. A Tiszántúl északkeleti peremterületén 100 cm-nél kisebb süllyedések alakultak ki.
A viszonyítási időszaknál magasabban helyezkedett el a talajvíztükör a Hajdúhát déli részén, a Hortobágy délkeleti peremterületén, a Bihari-sík, a Nagy-Sárrét és a Dévaványai-sík területén valamint a Hortobágy keleti felén, továbbá a Szolnoki-ártéren, a Jászság és a Hatvani-sík területén, Maros hordalékkúp jelentős részén, illetve a Kisalföldön az Alsó-Szigetközben.
A síkvidékek országos területi átlaga szerint a talajvíztükör 2012. július hónapban az 1971-2000. közötti időszak július havi átlagértékénél 45-50 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el.
Nincs készültség
I. fokú készültség
Vízállások
